Rohonc
földrajz
(Rechnitz), nagyközség Vas vármegye kőszegi j.-ban, (1891)
3913 német lak.; van takarékpénztára, önsegélyező-egyesülete, levestésztagyára,
élénk sajtkészítése s jó bortermelése. Vasúti állomás, posta- és táviróhivatal
és postakarékpénztárral. Legnevezetesebb épülete a Szavójai Jenő által épített
nagy várkastély, mely jelenleg Szájbély Gyula tulajdona s szép parkkal bir. R.
vidékén sok bronz-, vas- és római korbeli régiség találtatott; a R.-i hegyek
forrásvizét a rómaiak levezették Savariába. A Németújvári grófoknak itt hegyi
váruk volt (romjai ma is láthatók a hegység belsejében); Németújvári Iván gróf
Albert osztrák herceg birtokain dúlván, ez 1289. elfoglalá a várat s azt 3 éven
át birta. III. Endre ismét visszaszerezte a várat, mely Iván halála után a
Ják-nemzetség tulajdonába került; a XV. sz. első felében a Garayaké volt, utóbb
Frigyes római király foglalta el s azután 1648-ig Ausztriához tartozott. Ekkor
a Batthyányak kezére került. Batthyány Ádámnak, aki 1630. grófi rangot nyert,
itt állandó udvari serege volt, mellyel 1686. Buda visszavételénél tevékeny
részt vett. Itt született 1727. Batthyány József gróf hercegprimás; itt élte
tovább végnapjait (1773-1779) Faludi Ferenc költő, ki itt is eltemetve. V. ö.
Wittinger Antal, Kőszeg város és környéke (Kőszeg 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|