Rokonság
kifejezés
( cognatio), közös törzsből származó több személy között
nemzés által keletkezett vérkapocs. A R.-nál vagy egyik személy a másoktól vagy
mindkettő egy közös harmadik személytől származik. Az első esetben egyenes ági
(linea resta), a második esetben oldalági (linea transversa) a R. Az egyes ágon
rokonok, elődök és utódok (Ascendentes és descendentes), az oldalágon rokonokat
oldalrokonoknak (collaterales) nevezik. Köztörzsnek pedig azt az egyént, akitől
a R.-ban levő személyek mint közös elődtől származnak. Az egy köztörzstől
származó egyenes és oldalágaknak ábrázolása a nemzetségi vagy vérségi fa. Az
ágban fokok, ízek (gradus) vannak, amik alatt a személyeknek egymástóli
távolságát, vagyis a R. távolsági fokát kell érteni, l. Iz. Az oldal-R. vagy
telivérü, ha az apa és anya közös (germani), vagy félvérü, ha a szülőknek csak
egyike közös, és pedig vagy csak az apa (consanguinei), vagy csak az anya
(uterini). Nálunk a közös apával és anyával biró testvéreket édes testvéreknek,
azokat, kiknek csak közös szülőjük van, fél- vagy mostohatestvéreknek nevezik.
A R. lehet törvényes v. törvénytelen a szerint, amint házasságban vagy
házasságon kivül történt nemzésen alapszik. Ha a törvényes R.-ot szerző
véregység csupán férfiszemélyektől ered, a R.-ot adnatiónak nevezik. Az agnatio
és cognatio különbségén alapult előbbi magánjogunkban a fiágiság. Képzelhető
többszöri R. is, ha két egymással vagy egy közös harmadikkal rokon személy nemz
gyermeket. De ennek különös jogi jelentősége nincs. A R. a jogban főleg mint
házassági akadály s mint a törvényes öröklésnek alapja bir jelentőséggel. - R.
a kémiában,
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|