Rokonszenv

(idegen, görög eredetü szóval szimpátia, magyarul inkább rokonérzés), kettős értelemben használtatik. Jelenti azt az önkénytelen vonzalmat, mellyel valamely személy vagy dolog (tájék, ház stb.) iránt viseltetünk, s mely többnyire tudattalan képzettársulásokon, illetőleg képzet-érzelemtársulásokon alapszik; esetleg ily érzés fiziologiai okokból is folyhatik; megfelelőbb neve ez érzésnek vonzódás. A rokonszerzés továbbá azt a lélektani jelenséget is jelenti, hogy másnak az öröme bennünk is örömet, másnak a fájdalma fájdalmat, illetőleg ez érzelmeknek többé-kevésbé erős visszhangját kelti. Mint ilyen a rokonérzés fontos az erkölcsi érzelmek fejlesztésében; némelyek, p. a skót iskola, a rokonérzésből származtatják az egész erkölcstant.

Forrás: Pallas Nagylexikon