Román

1. Miron, a görög keleti román egyház nagyszebeni érsek-metropolitája, szül. Mézesen (Bihar) 1828. Elemi és középiskoláit Belényesen végezte, a jogot Nagyváradon s a teologiát Aradon tanulta és azonnal szerzetessé lett, s mint ilyen a teologia tanára. Ily minőségben választotta meg a kisjenői kerület a képviselőházba. Midőn 1872. Ivácskovics megvált az aradi püspükségtől, őt választották meg püspöknek, lévén már ekkor nagyváradi püspükhelyettes (1869-től). Rövid ideig maradt meg ez állásában, mert 1873. Saguna (l. o.) halála után őt választották meg metropolitának, (1874) s még azon év szept. megerősítést nyert. Mint egyházfő mérsékelt politikus, tekintélye s tudása kiszorította s végleg elhallgattatta egyházmegyéjében az addig dívott túlzó nemzetiségi politikusokat. Egyháza anyagi és szellemi fölvirágzásáért sokat tett; újjá szervezte a teológiai szemináriumot, a tanítóképezdét, a papi és tanítói, valamint ezek özvegyei és gyermekeinek nyugdíj- és segélyalapját. Érdemei elismeréséül v. b. titkos tanácsossá nevezték ki.

2. R. Sándor, iró, egyetemi tanár, szül. Ősiben (Bihar) 1826 nov. 26., hol atyja gör. kat. lelkész volt. A gimnáziumot Belényesen végezte (1836-42), a bölcsészeti és jogi tudományokat a nagyváradi királyi akadémián (1842-1845), a hittani tudományokat és egyházi jogot a bécsi egyetemen (1845-48) hallgatta. Az 1848-49-iki iskolai évben a belényesi gimnáziumnál a III-ik osztály helyettes tanára volt, 1851-53. a nagyváradi főgimnáziumon és jogi akadémián a román nyelv s irodalom helyettes tanára. 1853-57. a bécsi egyetemen a tanári szakképzettségre megnyilt szemináriumban a természettudományi és matematikai szakra készült, 1857-60. a budapesti királyi helytartó tanácsnál mint román fordító és a törvénylap román szövetségének szerkesztője működött. 1860. beosztatott szolgálattételre ugyanazon dikaszterium jogi osztályába fogalmazónak. 1862. kineveztetett a budapesti tudomány-egyetemen újonnan felállított román nyelv s irodalom tanszékére rendkivüli és 1880. rendes tanárrá, ahol máig működik. Tagja az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. 1865. a biharvármegyei Magyar-Cséke választókerülete országgyülési képviselőjének választotta meg, mely kerületet 21 év folytán szakadatlanul képviselte az országgyülésen 1887-ig. 1861-65. a Concordia c. román politikai és szépirodalmi lapot szerkesztette. 1868-1876. a Federatiunea címü román politikai és szépirodalmi lapnak volt kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője. 1866. a bukaresti román tudományos akadémia rendes tagjává választotta. Egyetemi tanárkodása alatt a román filologia, nyelv- és irodalomtörténet keretéhez tartozó főbb tárgyakat, mint p. o. a román hitregék, népszokások, közmondások, népmesék, költemények, román egyházi műszavakat stb. dolgozta fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon