Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Román oktat... ----

Magyar Magyar Német Német
Román oktat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Román oktatásügy Erdélyben (1920-ig)

oktatás

A XVI. sz.-ból a brassói Bolgárszegen működő szláv-román el. isk.-ról maradtak fenn adatok, ide egész Erdélyből jártak diákok. Bethlen Gábor idejében Hunyad és Fogaras vidékén kálvinista isk.-k létesültek a románok részére. Közülük kiemelkedik a Lorántffy Zsuzsanna által 1657-ben al. fogarasi isk., mely 1700 körül szűnt meg. A román papság egy része 1698?1699-ben vallási uniót kötött a r. kat. egyházzal, s így ezután két felekezet működött: gör. kat. vagy unitus és görögkeleti vagy ortodox. Ettől fogva követhető nyomon a román oktatásügy Erdélyben (1920-ig) való kibontakozása. 1699-ben az erdélyi rendek kérték az uralkodót, hogy a románok számára isk.-kat állítson fel. I. Lipót 1701-ben elrendelte Gyulafehérváron, Hátszegen és Fogarason ilyen isk.-ák létesítését. 1699-ben Gyulafehérváron cirill betűs román ábécét nyomtattak. Ioan Inocentiu Micu-Klein (1692?1768) gör. kat. püspök 1737-ben székhelyét Fogarasról Balázsfalvára tette át, s elkezdte az itteni székesegyház felépítését. Ô fogalmazta meg a dákóromán elméletet, s ő kezdte a románok pol.-i követeléseit hangoztatni. Gheorghe Sincai- jal (1745?1816) és Petru Maiorral (1760?1821) ők az Erdélyi iskola néven ismert triász tagjai. Micu-Klein utóda, Petru Pavel Aaron (1709?1764) püspök 1754-ben háromszintű int.-et al. Balázsfalván: népisk., latin isk., teológia. Emellett könyvtárat, s 1756-ban nyomdát is létesített egyházi művek és tkv.-ek sokszorosítására. Így létrehozta az első erdélyi román kultúrközp.-ot. A püspökség az 1750-es évektől szorgalmazta egytanítós kétoszt.-os el. isk.-k felállítását a parókiák mellett. A brassói gör.-kel. el. isk. 1768-ban áttért a szlávról a latin?román tannyelvre. A román fiatalok többsége, ha tovább akart tanulni, kat. isk.-ban folytatta tanulmányait, a tehetségesebbek eljutottak Bécs és Róma egy.-eire, ahonnan magukkal hozták a felvilágosodás, a latinitás, a nemzeti öntudat eszméit. Közülük többen hivatali pályára kerültek. Az 1750-es évek végére bécsi támogatással megalakult az erdélyi görögkeleti püspökség is, mely a románság túlnyomó többségét felölelte. Szeben lett a székhelye. Itt nyomtattak 1783-ban egy latin?gót betűs román?német ábécét. A román népokt. apostolát, a tkv.- és krónikaíró Sincait 1784-ben a gör. kat. népisk.-ák ig.-jává nevezték ki. Állítása szerint egy évtized alatt 300-ra emelte ezek számát. A gör.-kel. felekezetnél 1786-tól ig.-skodó társa, a brassói, román nyelvtkv.-et író Dimitrie Eustatievici (1730?1796) 18 isk.-t vett gondjaiba, s még 1786-ban 8-at alapított. Az 1700-as évek második felében kezdett kibontakozni a román középfokú oktatás. Balázsfalván 1764-ben beindult a poetikai és a retorikai oszt., 1777-ben Temesváron, 1784-ben Nagyváradon, 1786-ban Szebenben tanítóképző tanfolyam nyílt. Az 1760-as években megszervezett két erdélyi román határőrezred székhelyén (Naszód, Orlát) latin?német triviális, a századok székhelyén el. isk.-k létesültek. Naszód rendre a románság kelet-erdélyi kultúrközp.-jává vált: 1770-től tanítóképző, 1784-től tiszti tanfolyam indult. A bánáti határőrezrednél is kialakult az isk.-hálózat. Az 1792-ben megnyitott nagyváradi pap- és tanítóképző szeminárium mellett létesült a legelső román bennlakásos isk. A szebeni püspökség szemináriuma 1812-ben kezdte meg működését. A román középfokú tanint.-ek a Bánságban az 1774-es Allgemeine Schulordnung, máshelyt az 1777-es Ratio Educationis, ill. ennek újabb kiadása szerint működtek. Az erdélyi országgyűlés határozata nyomán 1842-től a m. jellegű int.-ek többsége áttért a m. tanítási nyelvre. Az 1831-ben filozófiai tanfolyammal bővült balázsfalvi int.-ben 1834-ben Simion B?rnutiu (1808?1864) tett kísérletet a bölcselet román nyelvű előadására, de a tanárok többsége kitartott a latin mellett. 1828-ban megnyílt a belényesi gör. kat. gimn., mely 1836-tól retorikai és poetikai oszt.-lyal, valamint bentlakással rendelkezett. Az 1834-ben megnyitott egyoszt.-os brassói kereskedelmi isk.-t 1836-tól George Baritiu (1812?1893) vezette s tette négyoszt.-ossá. Itt nyomtatták ki 1837-ben az első román kereskedelmi tkv.-et. ? Az 1820?1830-as években már több száz gör.-kel. és gör. kat. el. isk. működött, melyekben a pap mellett egy-egy tanító oktatott cirill betűs írásra, olvasásra, vallásos ismeretekre, énekre. A beisk.-zási arány azonban igen alacsony volt. A tanító- és papképzés pedig igen hiányos. Nagyváradon, Naszódon, Karánsebesen egy hat hónapos kurzus a képezde, míg Aradon már a Preparanda isk.-ban záróvizsgás kétéves tanfolyam után adnak diplomát. Szebenben a papok is csak hat hónapot tanulnak, míg Balázsfalván két évet. Az 1840-es években létesültek az első leányisk. -ák Brassóban, Naszódon, Balázsfalván. Az 1848-as forradalom után az isk.-k igyekeztek eleget tenni az Entwurf előírásainak. Így az 1849-ben román?latin tannyelvűvé vált belényesi isk. 1853-ra főgimn.-má bővült, s 1854-ben bevezette több tárgy német előadási nyelvét. A naszódi isk. 1863-ra lett főgimn. Míg a brassói Közp.-i Ortodox Isk. csak az algimn.-i státust tudta megszerezni 1854-ben, amikor új épületbe is költözött. ? Még a kiegyezés előtt mindkét román felekezet autonóm román egyházzá vált azáltal, hogy 1850-ben a balázsfalvi gör. kat., 1865-ben a szebeni gör.-kel. püspökséget érseki (mitropolia) rangra emelték. A gör. kat.-oknak Lugoson, Nagyváradon és Szamosújvárt volt még püspökségük, a gör.-keletieknek Karánsebesen és Aradon. Ez utóbbinak alárendelve működött a nagyváradi vikariátus. A felügyeleti körükbe 2500?3000 felekezeti népisk. tartozott. Ezekre is vonatkozott az Eötvös -féle 1868-as népokt.-i tv. azon kitétele, hogy az isk.-fenntartó választhatja meg a tanítási nyelvet. Így míg más felekezetek el. isk.-ik jó részét átadták az áll.-nak, a románság megtartotta azokat, sőt növelte számukat. Az I. vh. kezdetén 1295 gör. kat. és 1690 gör.-keleti népisk. működött román tannyelvvel. A románok a gyakran kétnyelvű áll. isk.-kban az elmagyarosítás eszközét látták. Az 1883-as középisk.-i tv., s különösen az 1907-es Apponyi -féle tv.-nek a m. nyelv elsajátítását előíró kitétele tiltakozást váltott ki román részről. ? A román középisk.-i hálózat a m.-hoz és szászhoz viszonyítva igen szegényes maradt a vh.-ig. Négy teljes főgimn. (Balázsfalva, Belényes, Brassó, Naszód), egy algimn. (Brád) és egy alreálisk. (Brassó), valamint négy polg. leányisk. (Arad, Balázsfalva, Belényes, Szeben) szolgáltatta az ált. képzést. Ezekhez járult hét tanítóképző és hat teol. valamint egy alsó kereskedelmi isk. (Brassó). Úgyhogy a román ifjak jó része a kolozsvári, gyulafehérvári, szebeni, nagyváradi, máramarosszigeti, temesvári róm. kat., a szászvárosi ref. főgimn.-ban tanult. ? A papi szemináriumoktól eltekintve egyetlen felsőoktatási int. sem működött román tannyelvvel. Bár 1851-ben kérték Bécstől egy román jogakad. felállítását, 1872-ben pedig a kolozsvári egy. kétnyelvűségéért szálltak síkra. Román tanszék működött 1862-től a pesti, 1872-től a kolozsvári, 1901-től a bécsi egy.-en. Mindhárom helyen a román diákok önképzőkört is tartottak fenn. A bécsi Szt. Borbála Koll. évente 12 gör. kat. és néhány gör.-kel. hallgató szállását biztosította. A román közműv.-i egyesület, az ASTRA (1861) támogatta a román tanügyet, ösztöndíjakat adott, összehívta 1913-ban az első erdélyi román tanügyi kongresszust. Számos ösztöndíjat biztosított a Gozsdu-alapítvány is 1871-től. Erdély oktatásügye, ortodox (görögkeleti) iskolaügy Magyarországon.

Gaal György



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is