Romanino

Girolamo, olasz festő, szül. Bresciában 1485 körül, megh. u. o. 1566. Szülővárosában tanítványa volt Ferramolának vagy Civerchiónak, 1509 és 1513 között Padovában és Velencében főleg Giorgione hatása alatt dolgozott, azután hazatért Bresciába, 1519-20. a cremonai székesegyházban négy nagy freskóképet festett Krisztus kínszenvedésének történetéből. Utóbb majdnem folyton szülővárosában élt. R. elsőrangu kolorista. A velencei festőkével rokon aranyos szinezése, majd az a finom ezüstös szín, melyet ő honosított meg a bresciai iskolában, festményeit rendkivül érdekesekké, vonzókká teszi. Legkiválóbb művei: a Lázár föltámasztását meg az irástudó lakomáját ábrázoló falfestményei a bresciai S. Giovanni evangélista templomban; madonnaképei a bresciai S.-Francesco-templomban, a berlini muzeumban és a padovai képtárban; Pieta (berlini muzeum); Krisztus születése (londoni nemzeti képtár); Krisztus születése és siratása (Brescia, S.-Giuseppe-templom); Mária mennybemenetele (Bergamo, S. Alessandro) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon