Romanov

férfiágon az 1613-1730, női ágon pedig az 1730 óta mostanig uralkodó orosz fejedelmi család neve. Ősének Kobyla (a. m. kanca) András nevü, 1341-ben állítólag Poroszországból Moszkvába bevándorolt bojárt mondják, aki Simon nagyherceg udvarában csakhamar magasabb állásra emelkedett. Fia Fedor (Koska a. m. macska) Donszkoj Demetert és II. Vaszilijt szolgálta és öt fiut hagyott hátra, akiktől a R.-család, továbbá a Szuchovo-Kobylin-, Karlycsev- és Seremetjev-családok származnak. Fedor egyik unkája, Koszkinz Szacherij Ivanovics, III. Vaszilij nagyherceg előtt állott nagy kegyben (1425-62) és két fiut hagyott hátra: Szacharjevics Jakabot, a hires hadvezért és Jurijt; annak utódai a Szacharjin-Jakovlev nevet vették föl, ennek sarjai pedig Szacharjin-Jurjevnek nevezték magukat. Romanovna Anasztázia, Jurjevics Román bojárnak ifjabb leánya, neje lett II. Vasziljevics Iván cárnak (1547). Anasztázia öccse pedig, Romanovics Nikita, a Rurik-családból (l. o.) eredő Alexandrovna Eudoxia szuszdali hercegnőt vette nőül. E kettős házasság kapcsán a R.-család az uralkodó családdal összeköttetésbe lépett. Midőn Oroszország a IV. Iván halála után, I. Fedor korában, a Gudunov Boris és az ál-Demetriuszok által felidézett polgárháborukban a bomlás szélére sodortatott, a bojárok és papok R. Mihály Feodorovicsot, a rosztovi metropolita-érseknek, R. Filaretnek 17 éves fiát ültették a trónra (1613 febr. 21.), ki azután a moszkvai patriárkai székre emelt atyja támogatásával Oroszországban a közbékét helyreállítá és a lengyelek betöréseinek véget vetett. Mihály 1645 julius 12-én halt meg. Őt fia követte, Alexej Mihajlovics (meghalt 1676 febr. 8.), ezt pedig saját fia, Feodor III. Alexejevics (megh. 1682 ápr. 27.). Fedor halála után öccse Iván mellőztével ennek féltestvére, Péter (Nagy Péter) kiáltatott ki cárrá; kiskoruságának idejére azonban hatalomra vágyó nővére Zsófia nyerte el a régenshatalmat; csakhogy Péter 1689. Zsófiát elzáratta és a hatalmat magához ragadta. A R.-család utolsó férfisarja II. Péter volt, Nagy Péter unokája (megh. 1730 febr. 9.). Ezt Iván hercegnek Szoltikov Feodorovnától született ifjabb leánya Anna Ivanovna (1730-40), majd unokája VI. Iván követte, aki után a trón Nagy Péter leányára Erzsébetre szállott. Ezután (1762) Erzsébet unokaöccse III. Péter következett, akiben a Holstein-Gottorp- vagy Oldenburg-R.-család emelkedett a trónra, mely mai napig intézi Oroszország sorsát.

Forrás: Pallas Nagylexikon