Rombos kristályrendszer

a kristálytanban mindazon kristályalakok összessége, melyekben három egymásra merőleges, de nem egyenlő szimmetria-sík van, vagyis amelyek három irányban más-más szimmetriát mutatnak. A szimmetriának megfelelőleg három különböző nagyságu, de egymásra merőleges tengelyt vehetünk fel bennük. A tengelyviszony a:b:c. A tengelyek bármelyike lehet fő tengely (ezt függőlegesen állítjuk), a másik két tengely vizszintes helyzetbe kerül; a hosszasbbat nagy átlónak (makrodiagonale), a rövidebbet kis átlónak (brachydiagonale) mondjuk. A kristályt ugy tartjuk, hogy a kis átló mellső hátsó, a nagy átló bal-jobb irányba jusson. A név R. arra vonatkozik, hogy az egyszerü, közönségesebb alakok bázisos metszete rombus. Egyéb nevei: ortorombusos kristályrendszer, ortotip v. prizmatikus, kristályrendszer, anizometrikus kristályrendszer, trimetrikus kristályrendszer, egy és egy tengelyü kristályrendszer. Megkülönböztetünk teljes és feles alakokat. Teljes alakok: 1. Rombos piramis, közös alapon két négy oldalu piramis, 8 külön oldalu háromszög zárja be, 12 szimmetrikus, háromféle éllel (sarkélei közül 2-2 hosszabb, 2-2 rövidebb), 6 csúccsal, melyek közül az átellenesek egyenlők. 2. Rombos oszlop v. prizma, a fő tengellyel egyközü 4 lappal; vagy törzs- v. protoprizma (jel P. v. 110) és az átlók valamelyike irányában megnyult prizma, makroprozma (¥ Pn. v. kho) és brachiprizma (¥ Pn. v. hko). 3. Dóma (l. o.) 4. Véglap v. pinakoid, a fő tengely végén, vagyis az oszlop zárja be, a bázisos véglap (o P v. 001). a makrodómát zárja be a nagy átló két végén, a kis átlós véglap v. brachipinakoid (¥ P ¥ v. 010), a brachidomát zárja be a rövid átló két végén, a nagy átlós véglap vagy makropinakoid (¥ P ¥ v. 100). Feles alak: 5. A rombos szfenoid (ékalak), a rombos piramis feles alakja, 4 külön oldalu háromszögü laptól bezárt alak.

Forrás: Pallas Nagylexikon