Rómer Ferenc Flóris
híres emberek
Rómer Ferenc Flóris, archeologus, nagyváradi apátkanonok, szül. Pozsonyban 1815 ápr. 12-én, megh. Nagyváradon 1889 márc. 8. Belépvén 1830. a Szt.-Benedek-rendbe és elvégezvén tanulmányait, bölcsészeti doktor lett és pappá szentelték 1839. Tanár volt a győri gimnáziumban, 1845. a pozsonyi akadémián. Ez időben József főhercegnek a természettudományokból előadásokat tartott. Az 1848-49-iki szabadságharc alatt a magyar hadsereg utászkarában szolgált és kapitányságig vitte, miért is a fegyverletétel után mint politikai foglyot 8 évi börtönre itélték. Bécsben, utóbb Olmützben és Josefstadtban öt évet töltött. 1854. kiszabadulván, nevelősködött; 1858 óta több helyütt volt tanár, 1860. az akadémia levelező tagjává választotta. 1861. Pestre jött és az akadémia kézirattárának őre lett. 1862. kir. katolikus főgimn. igazgató, 1868. egyetemi régészeti tanár és kir. tanácsos, 1869. a magyar nemzeti muzeum régiségtárának őre, 1873. a vaskoronarend lovagja, 1874. szerzetesi kötelékei alól felmentetvén, besztercebánya-egyházmegyei áldozó pap s még ugyanaz év jul. jánosi apát, 1877. nagyváradi kanonok. 1876. az ő kezdeményezésére tasrtatott meg Budapesten a nemzetközi ősrégészeti kongresszus. Irodalmi munkássága: Kezdetben a természettudományi téren működött és hazánk jelentékeny részének természet- és földtani jellegét kutatta és ismertette. E nemben kiváló műve A Bakony (Győr 1860). Utóbb kizárólag a hazai történelemre és jelesen a hazai régészetre adta magát és e téren tekintély lett. Európának legnagyobb részét beutazva, a régiségeknek legalaposabb ismerője és tárgyalója volt. Még Győrött szerkesztette és adta ki Ráth Károllyal a Győri Történeti és Régészeti Füzeteket (1861-65); ugyanő szerkesztette 1868-72. az akadémiai Archeologiai Értesítőt, valamint 1864-73. az Archaelogiai Közleményeket, amelyekben számtalan cikket és nagyobb tanulmányokat közölt. Legkiválóbb önálló munkái: Díszlapok a római könyvtárakban őrzött négy Corvin-codexről (1862); A bakony-szombathelyi kincs (1865); Őskori műrégészet (1869); A régi Pest (1873); A magyar nemzeti muzeum római feliratos emlékei (Desjardins: Monuments épigraphiques du Musée National Hongrois fordítása és kiegészítése, 1873); Régi falképek Magyarországon (1874) stb. V. ö. Hampel József, R. F. F. emlékezete (1891); Szt.-István-társulat Encyklopédiája (XII. 235-236); Szőllősy Károly, az osztrák-magyar monarchia szerzetesrendeinek irodalmi és tanügyi működése (l. 92-100). Itt majdnem összes a folyóiratokban megjelent közleményei fel vannak sorolva.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|