Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Róna... ----

Magyar Magyar Német Német
Róna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Róna

1. József, szobrász, szül. Lovasberényben 1861 febr. 1. Iskoláit szülővárosában, Budapesten és Kecskeméten végezte. Szülői kereskedőnek szánták, ő azonban már kora ifjuságától kezdve nagy vonzalmat érezvén a szobrászat iránt, ott hagyta a kereskedői pályát s Budapestre jött szobrászinasnak. Mestere műhelyében azonban közel négy évig a legdurvább munkákat kellett végeznie s csakis az éjjeli órákban juthatott ahhoz, hogy nehány javítás végett ott tartott öntvényt lemásoljon. E kópiák, valamint egy pár önálló kompozició alapján nyert állami ösztöndíjat 1879., s ment föl a bécsi képzőművészeti akadémiára, hol három évet töltött Hellmer tanár iskolájában. 1882. mint a király ösztöndíjasa lépett át a bécsi Zumbusch-féle mesteriskolába, hol szintén három esztendeig dolgozott a kiváló mester oldala mellett. 1885. Berlinben a Beer-Mihály-féle római díjat nyerte el Szt. Sebestyén és az Olimpiai győző című szobraival. Rómában a Palazzo Veneziában kapott műtermet s egy esztendeig nagy szorgalommal és eredménnyel tanulmányozta az ókori és renaissance-művészet remekeit. 1886. visszatért Magyarországba, s azóta, leszámítva második olaszországi tanulmányútját s a Párizsban töltött félesztendőt, állandóan Budapesten tartózkodik. E tíz év lefolyása alatt részt vett az összes szoborpályázatokban, s vagy díjat vyagy elismerést nyert pályamunkáival. A közönség és kritika egyaránt tetszéssel fogadta R. terveit, mert törekvése mindig oda irányult, hogy az unalmassá vált allegorikus sablonok helyére a magyar ember szivéhez és értelméhez világosan szóló plasztikai alakokat állítson. Különösen a Szabadságharc szobra pályatervével aratott nagy sikert s ez alapította meg művészi hírnevét. Megszorult faun-jával 1891. a képzőművészeti társulat kiállításán a Rökk-Szilárd-díjat nyerte el, az Utolsó szerelem címü művét pedig 2-ik arany éremmel tüntették ki az 1891-iki antwerpeni kiállításon. R. mint diszítő szobrász is nagy tevékenységet fejt ki. A veszprémi megyeháznak, a marosvásárhelyi muzeumnak, a budapesti leánykiházasító egyesület palotájának, a László Zsigmond-féle palota, az új szülészeti klinika, a Mai-féle ház, valamint a vígszinháznak összes szobrait ő készítette s ezeken kivül az új országház és az igazságügyi palota számára is mintázott szobrokat. Klapka György tábornok siremléke szintén tőle van, valamint a komáromi Klapka György szobrot is ő készítette, melynek különösen fő alakját a legsikerültebb magyar szobrok közé sorozhatjuk. Jelenleg Savoyai Eugen lovas szobrát Zenta város részére és Kossuth Lajos szobrát Miskolc város részére készíti, mely szobroknak kivitelét az illető bizottságok teljes bizalommal ruházták rá. 1892. nőül vette Keményffi Gizella operaénekesnőt.

2. R. Sámuel, orvos, szül. Halason (Pest) 1857 ápr. 1. Orvosi tanulányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1881. nyerte el oklevelét. 1881. Bécsben Kaposi tanárnak volt gyakornoka. 1882-85. a Rókus-kórházban mint segédorvos működött. 1886. meglátogatta a bécsi, prágai, berlini, hamburgi speciális klinikákat és osztályokat, 1891. a lipcseit, 1894. a boroszlóit, rómait, nápolyit. 1886 nov. hóban több kartársával egyetemben megalapította Budapesten a nyilvános ambulatoriumot szegény betegek számára, melynek bujakóros, bőrbeteg és férfi-húgyivarszervi osztályát azóta ő vezeti. 1887 dec. a fővárosi II. heveny fertőző osztály rendelő orvosává nevezték ki. 1889. a bőrgyógyászatból és bujakórtanból magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen. 1893 máj. felmentetvén a II. heveny fertőző osztály vezetése alól, a fővárosi fiókkórházban újonnan szervezett bujakóros osztályra rendelő főorvossá neveztetett ki, hol jelenleg is működik. Legkiválóbb dálgozatai: Vasomotoricus tünetek a köztakarón sárgaság tartama alatt (1882); Adat a korpázó bőrlob tanához (pityriasis rubra, Orvosi Hetilap, 1883); Syphilis gyógyítása formamidum hydrargyratum (higanyformiamid) oldatával (u. a., 1883); A köztakaró elváltozása visszatérő láz kiséretében (u. a., 1884); Adatok a buja- és bőrbetegségek tanához (cikksorozat, 1884-85, u. a.); A köztakaró gombaszerü, lobos új képletei (Gyógyászat 1885); Jodol az új antisepticum (Orvosi Hetilap 1885); Dermatitis exfoliativa sen pityriasis rubra (u. a., 1886); Adatok a psychopasthia sexualis ismeretéhez (u. a., 1887); Lichen planus (u. a., 1888); Lichen scrophulosorum infantum (u. a., 1888); A sanker-contagium tanának mai állása (u. a., 1890); Adatok az ínhüvelyek, nyáktömlők, izompólyák, idegek kankóhoz társuló megbetegedéséhez (u. a., 1882); Újabb adatok a férfiak heveny húgycsőkankójának pathologiájához (Magyar Orvosi Archivum, 1892); A prurigo (viszketeg) lényege és gyógyítása (1892). 1894. jelent meg Az ugynevezett buja vagy nemi betegségek c. tankönyve a magyar orvosok könyvkiadótársulata kiadásában.

3. R. Zsigmond, meteorologus, szül. Turdosinban (Árva) 1860 dec. 13. U. o. járt az elemi iskolába, a középiskolát Körmöcbányán, felsőbb tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1883. kapott tanári oklevelet a mennyiségtan-természettani szakból. Aztán tanítással foglalkozott, majd 1888. mint asszisztens lépett be a meteorologiai intézetbe, melynek 1894 óta adjunktusa. E minőségben vezeti a prognózis-osztályt. Irt számos meteorologiai értekezést, továbbá a meteorologiai intézet igazgastóságának megbizásából egy utasítást a megfigyelők számára. Nagyobb dolgozata Magyarország légnyomásviszonyairól a természettudományi társulat megbizásából készült. E lexikonba meteorologiai cikkeket ir.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is