Rosaceae
növény
rózsafélék, a rózsaviráguak rendjében tartozó
növénycsalád; füvek, cserjék vagy fák, többnyire szárnyalt v. ujjas levelekkel.
Pálhájok vagy külön álló v. a levélnyél aljához nő. A virág hiánytalan,
elsatnyulás következtében ritkán egy v. egyes ivaru (csabagomb), csillagszerü,
magános v. álernyővé, gömbbé v. fürtté egyesül. A virág vacka (receptaculum) v.
rövid v. kiterült, tányérka, egész bögreforma s a virágrészek a széléről
erednek. A kehely ötlevelü vagy ötmetszetü, némelykor még a kis pálhákból
alakuló függeléke vagy külső kelyhe is van. Ennek a sallangjai a kehelyével
váltakoznak. Az öt szirom meg a sok him nőkörbeli helyzetü. A virág ritkán
sziromtalan, a him ritkán annyi, mint a kehely levele. A termő többnyire
számtalan, de egyenkint csak egy levélből alakul, a vacok fenekén örves vagy
spirális helyzetü, ritkán kevesebb számu vagy éppen csak egy, ritkán kettő,
gyakrabban egy pete van benne. A bibeszál a tetőről v. többé-kevésbé oldalról
ered, egyszerü, árforma, lehull v. maradandó, némelykor a terméssel együtt
nagyobbodik. A bibe egyszerü vagy ecsetforma. A termés számtalan egymagu szem s
a magcsákónemüek közt biologiai célu forgó keletkezik a bibeszálból rajta, de a
virág vacka el is húsosodik, szinesedik s az apró szemü termést befoglaló
álbogyó lesz belőle (csipkebogyó), vagy az apró csonthéju terméskék az álbogyó
felszinét lepik el. Mintegy 1100 faja az északi földgömbnek leginkább a
mérsékelt és hideg vidékein terem kevés van a tropikus öv magasabb régióiban.
Ásatagon a rózsa, gyöngyvessző meg a szamóca fajait lelni a harmadkori
rétegekben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|