Roscellinus

(vagy Rucelinus, Rousselin), középkori filozofus és teologus, szül. Armoricában (Alsó-Bretagne) 1050 körül, megh. a század vége táján. Soissonsban és Reimsban tanult, egy ideig mint kanonok Compiegneben élt (1089 körül), később Besançonban, Toursban és Locmenachban (Bretagne) tanított, ahol Abélard is tanítványa volt 1092. a soissonsi zsinat eretneknek nyilvánította és a háremegységre vonatkozó tanításának visszavonására kényszerítette. Kanonoki állását is ott kellett hagynia. Műveket ugy látszik nem irt, csak élőszóval tanított. Egyetlen egy levele, mely Abélardnak szól, maradt fenn (kiad. Schmeller 1851.; Cousin is közli Abélard művei kiadásában). Vagy megalapítója vagy legfőbb képviselője a nominalizmusnak (l. Filozofia), mely az egyetemes fogalmaknak nem tulajdonít való létet, mint az u. n. reálisták (l. Reálizmus), hanem csak puszta neveknek (nomina), szóknak (flatus vocis) tekinti őket. Legkiválóbb ellenfele volt canterburyi Anselmus.

Forrás: Pallas Nagylexikon