Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Roscher... ----

Magyar Magyar Német Német
Roscher... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Roscher

híres emberek

1. Vilmos, német közgazdasági iró, szül. Hannoverában 1817 okt. 21., megh. Lipcsében 1894 jun. 4. Egyetemi tanulmányait Göttingában és Berlinben befejezvén, 1838. bölcsészeti doktor, 1840. Göttingában egyetemi magántanár, 1844. u. o. rendes tanár lett; 1848. a lipcsei egyetemre hivták meg s ez idő óta haláláig itt működött mint a közgazdságtan hirneves tanára és nagy takintélyü irodalmi munkása. Egész életén keresztül kizárólag tanári hivatásának és tudományának élt; működésével a lipcsei egyetemet a közgazdasági tudományok kiváló centrumává tette. Tudományos jelentőséget szerzett nevének ugy a közgazdasági és társadalmi, mint a politikai tudományokban azzal, hogy megalapította és minden munkájában alkalmazta históriai módszert s legtekintélyesebb képviselője lett a történeti iskolának (l. Közgazdaságtan). Fontosabb munkái: Grundlagen der Nationalökonomie (1854. első, 1894-ben 21. kiadás); Nationalökonomik des Ackerbaues (1859. és 1888-ban 12. kiadás); Nationalökonomik des Handels und Gewerbefleisses (1881. és 1892-ben 6. kiadás); System der Finanzwissenschaft (1886. és 1894-ben 4. kiadás); System der Armenplflege und Armenpolitik (1894), amelyeket R. egymással összefüggésben System der Volkswirthschaft címü rendszeres munkájának egyes részei gyanánt irt meg. Első rendszeres közgazdasági munkája volt: Grundriss zu Vorlesungen über die Staatswirthschaft nach geschichtlicher Methode (1843). Irt ezeken kívűl még számos monográfiát, önálló tanulmányt, kritikát s a német közgazdasági folyóiratokba sok cikket. Kiválóan fontos még a Geschichte der Nationalökonomik in Deutschland címü terjedelmes munkája, amely a müncheni tudományos akadémia kiadásában 1874. jelent meg. R. egyes munkái nagyon sok nyelvre le vannak fordítva, magyarul a System I-II. köt. Kiss János tollából (1895) jelent meg a Nemzetgazdaság alaptanai és a Mezőipar nemzetgazdaságtani elmélete címek alatt. Irodalmi és tudományos érdemeinek elismeréseül majd minden akadémia tagjává választotta; a magyar tudományos akadémiának 1861 óta kültagja volt. V. ö. Kautz Gyula, Roscher Vilmos emlékezete (Budapest, Akadémiai emlékbeszédek 1896); Földes, Visszaemlékezések R. Vilmosra (Budapeti Szemle 1896).

2. R. Vilmos Henrik, német klasszikus filologus, előbbinek fia, szül. Göttingában 1845 febr. 12. Tanulmányokat folytatott itt és Lipcsében, 1869. beutazta Olaszországot, 1873-74. Görögországot; 1894. a wurzeni gimnázium igazgatója lett. Művei: Studien zur vergl. Mythologie der Griechen u. Römer (Lipcse 1873, 1875), Das tiefe Naturgefühl der Griechen und Römer (Meissen 1875), Hermes der Windgott (Lipcse 1878), Die Gorgonen u. Verwandtes (u. o. 1879), Nektar und Ambrosia (u. o. 1883), Selene und Verwandtes (u. o. 1890), Nachträge (Wurzen 1895). Szerkesztette azonkivül Ausführliches Lexicon der griech. und röm. Mythologie (Lipcse 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is