Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rosen... ----

Magyar Magyar Német Német
Rosen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rosen

1. Frigyes Ágoston, német orientalista, szül. Hannoverban 1805 szept. 2., megh. Londonban 1837 szept. 12. Lipcsében sémi nyelveket és 1924 óta Berlinben szanszkritot tanult, hogl első művét a Radices linguae sanscritae (Berling 1827) kiadta. Londonban hivatván az ottani egyetem tanári székére: a legrégibb arab algebrát, Mohamed bin Musza művét közzé tette (London 1831). Tanári állásáról 1831. lemondott és a londoni angol ázsiai társaság titkára lett. A British Museum szir kéziratainak jegyzékét elkészítette, ez azonban a Rigvédának első európai kiadása és magyarázatát tartalmazó korszakalkotó művével: Rigveda-Sanhita, liber primus, sanscrite et latine (London 1838) együtt csak a szerző halála után jelent meg (u. o. 1839).

2. R Gergely Vladimirovics báró, oroszt tábornok, szül. Esztoniában 1781., megh. Moszkvában 1841 aug. 24-én. 1805. résztvett a Napoleon elleni hadjáratben, 1806-7. az alktenkircheni, allensteini és bergfriedeni csatákban. A Svédország elleni finn háboruban Helsingnél vezényelte az elővédet és 1809 márc. 13. elfoglalta az Áland-szigeteket. 1813. különösen a borodinói csatában tüntette ki magát és a lützeni, bautzeni és kulmi csatákban is jelentékeny szerepe volt. 1826. a gyalogságnak tábornoka és a litván gyalogsági hadtest parancsnoke lett. 1831. Szabalkanszkíj és Paskijevics alatt a lengyel hadjáratben vett részt és Romarino lengyel tábornokot osztrák területre szorította hadtestével. 1832. az összes kaukázusi oroszt ezredek parancsnokává neveztetett ki. Itt folytatta Daghesztánban a háborut Kazi Mullá ellen és elfoglalta 1832 okt. Gimri nevü várát. Később szenátor és a birodalmi tanács tagja lett.

3. R. Gyula, valódi nevén Duffek Miklós, német vígjátékiró, született Prágában 1833. okt 8., megh. Hamburgban 1892 nov. 4. Prágában a jogot tanulmányozta, de csakhamar a szinműirásra adta magát. 1860-66. Prágában a sajtóügyi rendőrség hivatalnoka volt, de ez állásáról lemondott és a bécsi Karlstheaternál dramaturg, majd rendező lett. 1874. Gallmeyer Jozefinával a bécsi Strampfer-szinházat vezette, de a nagy börzebukás után ott hagyta és a berlini Wallner-szinház rendezője lett. Majd évek során át Laube Henrik alatt a bécsi városi szinház egyok oszlopa volt, és végre 1888 óta a hamburgi Thalia-szinház főrendezője. Vígjátékai közül a legnevezetesebbek: Nullen, O diese Männer, Das Schwert des Damokles, Schwere Zeiten, Grössenwahn, Citronen, Kanonenfutter, Ein Knopf, Falb"sche Tage. Művei jólehet nem teljes kiadásban, Gesammelte dramatische Werke cím alatt jelentek meg Berlinben (14 köt., 1870-88).

4. R Viktor báró, orosz orientalista, szül. Revalban (Esztonia) 1849 márc 5. A pétervári egyetemen hallgatott keleti nyelvészetet, majd Lipcsében a Greifswaldban. 1872. habilitáltatta magát a pétervári egyetemen, 1879. a császári tud. akadémia tagja, 1885. rendes tanár lett. Számos, az arab irodalomtörténetre vonatkozó értekezésén kivül a következő munkákat irta: Az ó-arab költészet és kritikája (oroszul, Pétervár 1872); Les manuscrits arabes de l"Institut des langues orientales (u. o. 1877); Les manuscrits persans de l"Institut (u. o. 1886); Notices sommaires des manuscrits du Musée asiatique (u. o. 1881); Basilius Bulgarotonos. Kivonatok antiochiai Jahja krónikájából; kiadva, fordítva és magyarázva (oroszul, u. o. 1883); Remarques sur les manuscrits orentaux de la collection Marsigli a Bologne, suivies de la liste compléte des manuscrits arabes de la m?me collection (Róma 1885). Mióta R. a császári orosz régiségtani társaság keleti osztályainak elnöke lett, azon fáradozik, hogy a Zapiskoban (1891-ig 8 köt.) a keleti tudományoknak jó organumot teremtsen Oroszországban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is