Rosetti

(ejtsd: rozeti) Konstantin, román költő, hirlapiró és államférfiu, szül Bukarestben 1816. ősérgi bojár családból, megh. 1885-ben. 1833. katonai pályára lépett, de rövid három év után ott hagyta e pályát és 1836-tól kezdve irodalommal foglalkozott. 1843. megjelent egy kötet Ceasuru de muljelamire (Megelégedés órái) címü költemény-gyüjteménye. Ekkor már pite?tii rendőrfőnök volt, mely állástól 1845. vált meg, mikor polgári ügyésszé nevezték ki. Még ez évben lemondott ez állásról is és Párisba ment. A francia demokrata eszmékkel telten tért majd vissza hazájába, melynek 1848-iki forradalmában élénk részt vett, lévén ez időben Bukarest rendőrfőnöke. Hogy demokrata eszméit mindinkább terjeszthesse, már 1846. könyvkereskedést nyitott, majd egy forradalmi bizottságot alakított (1847 végén). 1848. börtönbe került izgatásai miatt, de a nép kiszabadította s ujólag rendőrfönök lett. Ezután nyomdát és egy lapot alapított Pruncul rombreven (A román gyermek) címen, melyben kérlelhetetlenül és metsző gúnnyal támadta meg az orosz cárt. A porta Fuad efendit küldi a forradalmárok kézrekerítésére. R. Franciaországba menekül. Párisban fejt ki leglázasabb munkásságot a román országok szabadsága érdekében. Két lapot is alapít itt a Romania viutoare (A jövendő Románia) és Republica romana (A román köztársaság) címmel (1849). Ugyanez évben egy felhivást tesz közzé az összes elnyomott népek vezetőihez (Apel catra toate partidele), majd a román forradalom apologiáját (Apologia revolu?iuneu romane) s a falusi ember katekizmusát (Cathechismul sateanuluu) irja meg, ez utóbbit Brateanu Jánossal. 1857-benaz orosz protektorátus megszünése után R. is visszatér hazájába. Ekkor szerkeszt még egy lapot, mely mái fennáll (Romanul), melyet egy ízben (1869) a konzervativ kormány beszüntetett. Tevékeny részt vett ezután minden országgyülésen s 1866. Brateanu után ő volt a legelső tényező, aki részt vett Cusas fejedelem megbuktatásában. Károly fejedelem első kormánya alatt igazságügyminiszter lett. A konzervativek uralma idején (1869-76) mint képviselő s hirlapiró fejtett ki nagyobb tevékenységet. Ez idő alatt szerkesztett még két lapot: a Libertatea és Conscien?a na!?ionala (Nemzeti öntudat) lapokat. 1882. újra miniszter lett, de csak rövid ideig, mert meghasonlott leghivebb barátjaval, az akkori miniszterelnök Brateanuval. Midőn 1882. Romániát királysággá kiáltották ki, R. indítványozta azt, hogy Károly fejedelem a románok királyának címeztessék. Munkáit Scrieri din june!4e (Ifjukori iratok) címen fiai Mircea és Vintilla adták ki (Bukarest 1886, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon