Rossby-hullámok

A Rossby-hullámok - melyeket bolygó-hullámoknak is neveznek - a légkör, illetve az óceánok nagyléptékű hullámmozgásai. A hullámok ellenható, visszaállító ereje a Coriolis-erő.
Az óceáni Rossby-hullámokat szelek, légnyomásingadozások, illetve az óceáni medencék keleti peremén visszaverődő Kelvin-hullámok hozzák létre. Hosszú Rossby-hullámok az óceáni medencék nyugati peremén rövid Rossby-hullámként verődnek vissza. Az óceáni Rossby-hullámok fontos szerepet játszanak az óceán-klíma jellemzőinek terjedésében, így pl. az ENSO (El Niño Southern Oscillation - El Niño Déli Oszcilláció) esetében.
Az atmoszférikus Rossby-hullámok a sarkvidék hideg légtömege és a Ferrel-cella szubtrópusi meleg levegője közötti légtömeghatáron kialakuló, meanderformában lefutó poláris front-jetstreamként figyelhetők meg, jellemzően az északi féltekén, de kissé mérsékeltebben a déli féltekén is. Jetstreamek a különböző hőmérsékletekkel bíró légtömegek, illetve ciklonális és anticiklonális területek közötti globális kiegyenlítő mozgások eredményeként jönnek létre. A rendszertelen termikus folyamatok miatt a légtömeghatárok nem egyenesek, hanem a már említett meanderformájúak. Az így kialakuló hullámzó, meanderező légtömeghatárokat nevezzük atmoszférikus Rossby-hullámoknak. A jetstream az alsó légrétegeket is mozgásra készteti, mely során a Rossby-hullámok örvénylésétől függően a pólusok felé folyamatosan dinamikus ciklonális területek (ciklonok), az Egyenlítő felé pedig anticiklonális területek alakulnak ki. Az így kialakuló ciklonális területek (pl. izlandi ciklon) jelentős befolyással vannak Közép-Európa időjárására, miután frontrendszereik gyökeres időjárásváltozásokat okoznak. Mivel a Rossby-hullámok örvénylését többnyire kontinentális akadályok okozzák és ezek az akadályok az északi féltekén gyakoribbak és jelentősebbek, mint a délin, így a hullámok hatása is az északi féltekén erősebb.

Forrás: www.metnet.hu

Kapcsolódás

• izlandi ciklon
• El Nino
• Ciklon
• Kelvin-hullámok