Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rossi... ----

Magyar Magyar Német Német
Rossi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rossi

híres emberek

1. Azarja dei, zsidó iró, szül. Mantovában 1514., megh. Ferrarában 1578. Élt Sabionettában, Bolognában és Mantovában. Meor enajim (Szemfény, Mantova 1574) c. művében az 1578-iki ferrarai földrengést irja le, a mű második részében Aristeasnak a Septuaginta eredetéről szóló levelének héber fordítását, harmadik részében a kronologiai és régészeti dolgozatok sorát közli. E mű folytán ellene emelt vádak ellen Mazref la-Kesef (Olvasztótégely ezüst számára) c. művében védekezett. Margit szavójai hercegnő halálára irt héber és arameus elegiát (1573). A Meor enajim című művét életleirással kiadta Cassel Dávid (Vilna 1866).

2. R. Ernő, olasz szinész, szül. Livornóban 1829., megh. Pescarában 1896 jun. 4. Modena tanítványa. 1855. Párisban Ristori mellett lépett fel s feltünést keltett tehetségével. Majd művészei körutazásokra adta magát és bejárta Európát és Amerikát. 1869 óta főkép Shakspere szerepeiben jeleskedett. R. a legkiválóbb realista szinészek egyike, akinek organumában a kedélsnek ritka mélysége és melegsége nyilatkozik. Főbb szerepei voltak: Othello, XI. Lajos (Delavignenak ily című darabjában), Hamlet, Nero (Nerone artista, Cossa Pétertől) stb. Maga is irt darabokat: Adele, Les hyenes és La priere d"un soldat, továbbá drámairodalmi tanulmányokat: Quarant"anni di vita artistica (Milano 1887-88, 2 köt., 3-ik és utolsó u. o. 1889). R. Budapesten is fellépett több ízben és fényes sikert ért el, utoljára 1895. márc. 30 és ápril 1-6.

3. R. Ker. János de, olasz archeologus, szül. Rómában 1822 febr. 23., megh. u. o. 1894 szept 20. A Collegium Romanumban tanult, hol Marchi jezsuita oktatta az archeologiára, s különösen a keresztéyn régiségek ismeretében első rangu tekintéllyé képezte: nevezetesek R. fölfedezései a római katakombákban. Fő művei: Inscriptiones christianae urbis Romae septimo saeculo antiquiores (1. köt. Róma1857-61, 2. köt. 1888) és La Roma sotteranea cristiana (3 köt., u. o. 1864-1867). Szerkesztette a Bulletiono di archeologia cristiana (1863 óta) c. folyóratot s kiadta Musaici cristiani e saggi dei pavimenti delle chiese di Roma anteriori al secolo XV. címü díszművet (1872 óta); irta még: Piante inconografiche a prospettiche di Roma anteriori al secolo XVI. (1. köt. 1879); a berlini akadémiától kiadott Corpus inscriptionum latinarumban Henzennel és Bormannal az Inscriptiones urbis Romae 6-ik részét (1876-85). V. ö. Baumgarten, Giov. Batt. de R., der Begründer der christl.-archäol. Wissenschaft (köln 1892) és Czobor, Giovanni Battista de R. (Budapest 1896).

4. R. Pellegrino (De Rossi) gróf, olasz államférfi, szül. Carrarában 1787 jul. 13., megh. Romában 1848 nov 15. A jogot Bolognában végezte, hogy 1812. a büntetőjog tanára lett, de miután Murat alatt hivatalt vállalt, ennek bukása után kénytelen volt Franciaországba menekülni. 1816. Genfben telepedett le, hol történelmi, jogi és nemzetgazdaságtani magánelőadásokat tartott, majd 1819. a római jog és büntetőjog tanárává s 1820. a köztársaság nagy tanácsának tagjává válaszotta. 1832. készítette a Pacte Rossi néven ismert alkotmánytervzetet, s midőn őt a város a lengyel emigránsok ügyének rendezése végett Párisba küldte, 1833. francia államszolgálatba lépett s 1834. a College de Franceion a nemzetgazdaságtan, alig egy hó mulva pedig a párisi egyemetemen az alkotmányjog tanárává neveztett ki. 1839. pairi méltóságra emelték, mire tanári állásáról lemondott s előbb a közoktatásügyi, majd a külügyi minisztériumban vállalt magasabb állást. 1845. a kormány rendkivüli követként Rómába küldötte s 1846-ban a pápai udvarnál Franciaország nagykövete és egyúttal francia gróf lett. Elősegítette IX. Pius pápává választatását s reformtörekvéseit. Az 1848-iki februári francia forradalom következtében lemondott állásáról, Bolognában olasz képviselővé választott és Mamiani bukása után pedig az ugynevezett pápai kabinetben a belügyi, valamint ideiglenesen a rendőri és pénzügyi minisztérium vezetésére vállalkozott a célból, hogy - ha lehetséges - a pápai uralmat a szabadelvü olasz nemzeti törekvésekkel kiegyenlítse. Szándékainak keresztülvitelében megakadályozta egy radikális rajongó, Santo Costantini, ki R.-t a kamara megnyitása napján (1848 nov. 15.) a képviselőházi palota előcsarnokában leszúrta. Művei közül nevezetesebbek: Traité du droit pénal (Páris 1829 és 1872); Raité du droit constitutionnel français (u. o. 1836; és 1877) és Cours d"économie politique (u. o. 1839-41; és 1865).

5. R. grófnő, 1. Sontag

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is