Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rostock... ----

Magyar Magyar Német Német
Rostock... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rostock

város Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a Warnow öbölszerü torkolatánál, vasút mellett, (1896) 49 769 lak., jelentékeny iparral, amelynek fő ágai a vasöntés, gép-, hajó-, csokoládé-, cukor-, sör- és szeszgyártás meg a kémiai ipar. A kikötő, amelybe tengeri hajók is bejuthatnak, élénk kereskedés szinhelye. A főbb beviteli cikkek: szén, épületfa, petroleum, vas, gyarmatáruk és heringek; a kivitelé: a gabona, de ez újabban nagyon csökkent. Évnkint mintegy 1700 hajó érkezik és távozik. R. a belső városból és a lerombolt várfalak helyén 1860. megalapított sétahelyeken kivül eső külvárosokból áll. A belső városban megkülönböztetik az új- és ó-várost; amazon még mindig meglátszik a középkori Hansa-város. Kiválóbb templomok: a Péter-templom 127 m. magas toronnyal, mellette Slüter Joakimnak, a város első evangélikus papjának emlékszobrával; a Miklós-templom gót faragott oltárral; a Mária-templom csillagászati órával. A terek közül kiválik az új vásátér a hét tornyu városházzal és a Blücher-tér az itt szüleett Blüchernek bronz-szobrával. E téren állanak az egyetemi épületek. 1895. a régi, 1785. épített, de 1880. leégett szinház helyett új szinházat építettek. A R.-i egyetemet 1419-ben III. János és V. Albert herceg a várossal egyetemben alapították. 1437. Greifswaldba költözött át, ahonnan 1443. tért vissza. Virágzása korát a XVI. század végén és a XVII. század elején érte el. A docensek száma 1895-ben 41, a hallgatóké 420. Könyvtárában mintegy 300 000 kötet van. 1170. egy régi vend helység helyén Pribiszlav keresztény obotrita fejedelem alapította. 1218. kapott városi jogokat. 1630-ig a Hansa tagja volt és hatalomra nézve csak Lübeck multa felül. A XV. sz. óta folytonosan viszálykodott a mecklenburgi hercegekkel; e viszálykodásnak az 1788-iki egyesség vetett véget; de azután is maradtak még a városnak politikai kiváltságai egészen 1879-ig. Jelenleg Mecklenburg rendi alkotmányában R. külön rendet alkot. V. ö. Reinhold, Chronik der Stadt R. (1836); Krabbe, Die Universität R. im XV. und XVI. Jahrhundert (1854).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is