Rostock
földrajz
város Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a Warnow
öbölszerü torkolatánál, vasút mellett, (1896) 49 769 lak., jelentékeny iparral,
amelynek fő ágai a vasöntés, gép-, hajó-, csokoládé-, cukor-, sör- és
szeszgyártás meg a kémiai ipar. A kikötő, amelybe tengeri hajók is bejuthatnak,
élénk kereskedés szinhelye. A főbb beviteli cikkek: szén, épületfa, petroleum,
vas, gyarmatáruk és heringek; a kivitelé: a gabona, de ez újabban nagyon
csökkent. Évnkint mintegy 1700 hajó érkezik és távozik. R. a belső városból és
a lerombolt várfalak helyén 1860. megalapított sétahelyeken kivül eső
külvárosokból áll. A belső városban megkülönböztetik az új- és ó-várost; amazon
még mindig meglátszik a középkori Hansa-város. Kiválóbb templomok: a
Péter-templom 127 m. magas toronnyal, mellette Slüter Joakimnak, a város első
evangélikus papjának emlékszobrával; a Miklós-templom gót faragott oltárral; a
Mária-templom csillagászati órával. A terek közül kiválik az új vásátér a hét
tornyu városházzal és a Blücher-tér az itt szüleett Blüchernek bronz-szobrával.
E téren állanak az egyetemi épületek. 1895. a régi, 1785. épített, de 1880.
leégett szinház helyett új szinházat építettek. A R.-i egyetemet 1419-ben III.
János és V. Albert herceg a várossal egyetemben alapították. 1437. Greifswaldba
költözött át, ahonnan 1443. tért vissza. Virágzása korát a XVI. század végén és
a XVII. század elején érte el. A docensek száma 1895-ben 41, a hallgatóké 420.
Könyvtárában mintegy 300 000 kötet van. 1170. egy régi vend helység helyén
Pribiszlav keresztény obotrita fejedelem alapította. 1218. kapott városi
jogokat. 1630-ig a Hansa tagja volt és hatalomra nézve csak Lübeck multa felül.
A XV. sz. óta folytonosan viszálykodott a mecklenburgi hercegekkel; e
viszálykodásnak az 1788-iki egyesség vetett véget; de azután is maradtak még a
városnak politikai kiváltságai egészen 1879-ig. Jelenleg Mecklenburg rendi
alkotmányában R. külön rendet alkot. V. ö. Reinhold, Chronik der Stadt R.
(1836); Krabbe, Die Universität R. im XV. und XVI. Jahrhundert (1854).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|