Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rotatoria... ----

Magyar Magyar Német Német
Rotatoria... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rotatoria

a férgek állatkörének egyik osztálya, melyet egy időben (Ehrenberg 1838) az ázalékállatkákhoz soroztak, majd az ízeltlábuak közé osztottak be (Leydig 1854.), mig jelenben egyes buvárok az ősférgek képviselőjéül tekintenek (Daday 1886). Az ide tartozó állatkák mindannyian mikroszkópi kicsinségüek. Testükön tulajdonképen csakkét fő részt különböztethetünk meg: a törzset és a lábat, amelyek közül az első az összes belső szerveket tartalmazza. A törzs legmellső részét az un. n. kerékszervnek nevezték. A kerekes féreg magyar és R. latin elnevezés innen származik. Testük fölületét vagy vékony hártya és hajlékony kutikula-hártya, vagy pedig keményebb kutikula-páncél födi, amely sokszor igen változatos ékítményekkel cifrázott s a kerékszerv és a láb kibocsátására nyilást tartalmaz; mindkét esetben azonban beül szemecskés állomány terül el, amely a hártyát vagy páncélt kiválasztja. Egyesek a testet szorosan megfekvő bőrön kivül még egy tokot is építenek fel kocsonyás állományból vagy idegen testekből s ebbe, mint a csiga házába, visszahúzódhatnak. Idegrendszerük a garat fölött fekvő agydúcpárból áll, amelyből a test mellső vége felé több, hátulsó vége és a két oldal felé pedig két ideg indul ki; de ezenkivül egyeseknél a test belsejében elszórtan fekvő több idegdúc is van. A külső érző szervek közül legelterjedtebb a tapintás, amelynek végkészülékei a kerékszeven s a homlokon emelkedő hatalmas, ideggel közlekedő merev szőrök és serték. Valószinüleg a tapintás végkészülékei az oldalidegek külső végén emelkedő merev szőrök is. A látás szervét egy szempár alkotja, amely festékből és lencséből áll csupán. A szemek v. az agydúc közvetlen közelében ülnek egymáshoz oly közel, hogy festékük egybe olvad s ilyenkor x-formák, vagy pedig az agydúctól és egymástól is távol a kerékszerv két oldalán fekszenek. A tokot lakóknál a szemek hiányzanak; egyes szabadon élőknél pedig 3-4 szem is van. Izomrendszerük elkülönült izmokból áll, melyek leggyakrabban simák, ritkábban harántcsíkoltak. A legtöbbnek külön 1-2 izompárja van a kerékszevek és külön a láb visszahúzására, amelyek a test két oldalától ferdén futnak be- és elő-, illetőleg hátra felé. Egyeseknél gyűrüs izomnyalábok is vannak s ezeknél már a bőrizomtömlő nyomai is mutatkoznak. Valamennyien vált ivaruak és ivaros úton szaporodnak. A himek és nőstények mindig igen különböznek egymástól. A himek ugyanis állandóan kisebbek, másformák és bélcsatornájuk v. teljesen hiányzik, v. alig felismerhető, csenevész. A női ivarszerv ritkábban páros, gyakrabban páratlan; az első esetben a bélcsatorna két oldalán, az uóbbiban a bélcsatorna alatt a hasoldalon fekszik és csirafészekből, táplálószékből és petevezetékből áll. Az ivarnyilás v. időszakos v. állandó s csupán a peték kiürítésére szolgál, v. a peték kiürítésén kívül a húgynak, v. pedig a húgynak és bélsárnak kivezetésére is. A him ivarszerv páratlan heréből és közösülő szervből áll s az ivarnyilás mindig a test hátulsó végén fekszik. A peték kétfélék: vékony burku, termékenyítetlen, u. n. nyári s vastag burku, termékenyített, u. n. téli peték. A nyári peték rendes körülmények között tavasztól ősz végéig szűz úton teremnek s igen sokszor az anya belsejében fejlődnek tovább; ősz végén azonban megjelennek a himek s az élő nőstény nemzedéket termékenyítik. A nőstény ekkor egy-egy vastag burku, termékenyített petét rak le, amely kitelel s csak tavasszal fejlődik tovább. Ezért nevezték téli petének. Abban az esetben azonban, ha a viz, melyben az illető R. élt, elpárolgásnak indul, nyár folyamában is bármikor megjelenhetnek a himek, hogy a párosodás után lerakott vastag burku, termékenyített peték biztosítsák a faj fenmaradását. Vannak azonan oly R.-k is, amelyeknek himjei még ez ideig ismeretlenek s ezeknek nőstényei ősz végén vagy a viz kiszáradásakor betokozódnak. Fejlődésük a peteburkon belül történik és átalakuláson nem mennek át. Valamennyien viziek, alig egy-kettő él a nedves mohák alatt; legnagyobb részük édesvizi, igen kevés a tengerekben élő. Táplálékuk parányi növényi és állati szervezetekből kerül ki, kevés közüttük az élősködő. Ez idő szerint majdnem 300 fajt ismernek, amelyek közül nem egy kozmopolita s a föld minden részében otthonos. Régebben a kerékszerv, a láb s a bőr után osztályozták, újabb időben a Plate L. és Daday J. nyomán a nőivarszerv szerkezete alapján rendszerezik a következőleg: I. rend. Digononta (kétpetefészkesek); 1. alr. Agonopora (ivarnyilás nélküliek); 2. alr. gonopora (ivarnyilásosak). II. rend. Monogononta (egypetefészkesek); 1. alr. Agonopora (kloakások); 2. alr. Hemigonopora (húgyot is ürítő ivarnyilással); 3. alr. Gonopora (külön ivarnyilással). L még Férgek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is