Roth

1. Jusztusz Lajos Adolf, német geologus, szül. Hamburgban 1818 szept. 15., meghalt Berlinben 1892 ápr. 1-én. Egy darabig (1848-ig) gyógszerész volt Hamburgban, aztán Berlinbe ment s 1867. az akadémia tagja és egyetemi tanár lett. Művei: Die Kugelformen im Mineralreich (Drezda és Lipcse 1884); Der Vesuv (Berlin 1857); Gesteinsanaly sem in tabellarischer Übersicht und mit kritischen Erläuterungen (u. o. 1861, folytatásokkal, Beitrag zur Petrographie der pluton. Gesteine, 1869, 1873, 1879 és 1884); Über Serpentin (u. o. 1870); Lehre vom Metamorphismus und Entstehung d. krystallinischen Schiefer (u. o. 1871); Studien am Monte Somma (u. o. 1877); Allgemeine chemische Geologie (u. o. 1879-87, 1. és 2. köt.; 1890, 3. köt., 1. rész).

2. R. Pál, német jogtudós, szül. Nürnbergben 1820 jul. 11., megh. Münchenben 1892 márc. 29. Egyetemi magán, majd 1850. rendkivüli tanár lett Marburgban; 1853. rendes tanárrá nevezték ki Rostockba, 1858. Kielbe, 1863. Münchenbe, ahol 1866 óta főkönyvtáros is volt. Fő műve: System des deutschen Privatrechtes (u. o. 1880-86, 3 rész).

3. R. Rudolf, német szanszkrittudós, szül. Stuttgartban 1821 ápr. 3., megh. Tübingában 1895 jun. 23. Berlinben és Párisban tanult. Londonban a East India House gazdag szanszkrit kéziratgyüjteményében buvárkodott. 1845. tübingai magántanár lett. 1856 óta u. o. rendes tanár és főkönyvtárnoki hivatalt viselt. Fő műve a Böhtlingkkel együtt kiadott nagy szanszkrit-német szótár: Sanskrit-Worterbuch(Szt.-Pétervár 1855-1875, hét köt.), mely korszakalkotó mű az ind filologiában. Egyéb művei közül említendők: Zur Litteratur und Geschichte des Veda (Stuttgart 1846). Jaska, egy régi ind nyelvtaniró művének Niruktának kiadása (Göttinga 1852). Whitneyvel együtt kiadott Atharva-Veda-Sanhita (Berlin 1856). Apróbb dolgozatai: Der Mythus von den fünf Menschengeschlechtern (Tübinga 1860); Ueber die Vorstellung vom Schiksal in der indischen Spruchweisheit (u. o. 1866); Der Atharwa-Weda in Kaschmir (u. o. 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon