Németelföld első kereskedelmi városa D.-Holland
tartományban, a Nieuwe Maas és a Rotte öszefolyásánál, vasutak és csatornák
mellett, az É. sz. 51° 54" 30" és a K. h. 4° 29" alatt, (1893) 228 597, az
1890. beolvasztott Charloist és Kralingent is beleszámítva, 258 933 lak., nagy
hajógyárakkal a Maas bal partján, Feijenoordban, cukorfinomítókkal, kötél-,
gép-, szesz-, sör-, bőrgyártással, pamutszövéssel, szalmakalap-, toronyóra-,
fecskendőkészítéssel és kémiai iparral. Fontosabb ennél a kereskedelme, a külső
forgalma, amelyet a nagyszerű kikötők, számos csatorna, belső vizmedencék
építése által nagyban előmozdítottak és lehetővé tették, hogy a hajók
közvetetlenül az árutárak előtt köthessenek ki. A Rotterdamsche Lloyd, a Nederlandsch-Amerikaansche
Stoomvaart-Maatschappij és más hajózó társaságok majdnem minden É.- és
Ny.-európai és számos amerikai kikötővel rendes összeköttetést tartanak fenn. A
bevitel cikkei közt első helyet foglal el a jáva-kávé, azután a tea, nyers cukor,
olajok, dohány, fűszerek, gabona, borok, pamut, kender, len, épület- és
festékfa, halak, zsír, margarin, kőszén, vasércek, fonalak, kézmű- és
rövidáruk; a fontosabb kiviteli cikkek: főképen a kávé, szivar, cukor, fűszer,
bor, sör, petroleum, liszt, magvak, fa, zsíradékok, kémiai cikkek, nyers fémek,
gépek, sajt, halak, vágómarha, gyümölcs és szesz. 1893-ban érkezett összesen
4631 tengeri hajó és 76 559 folyami hajó. A csatornák által, aminők a
Scheepmakershaven, Haoliet, Wyn Haven, Schiedamsche Vest, Hoogstrat, átszeldelt
város kiválóbb épületei: az 1477. fölszentelt Groote Kerk, vagyis
Szt.-Lőrinc-templom 64 m. magas toronnyal, a kat. Szt.-Domonkos-templom, a
városháza, a szabadság kútja a Nieuwe Markton, az 1722. Adriaen van der Werff
tervei szerint épített városháza, a főposta. A nagy piacon áll Erasmus szobra
H. de Keysertől; a Hogendorps-Pleinen, ahol a virágpiac van, Hogendorp
németalföldi államférfiué Geefstől; a Maas melletti parkban Tolens költőé; a
Noorder Eilandon Stieltjes mérnöké és Delfshavenben Piet Hein teneri hősé.
Fontosabb útvonalak Hoogstraat és Noord-Blaak, elegáns kirakatokkal. A Maason
egy vasúti híd és az 1878. megnyitott impozáns, 850 m. hosszu Willemsbrug vezet
át. A kulturális és jótékonysági intézetek közt a kiválóbbak: a Bomanshaus,
jelentékeny képgyüjtemény (350 festmény és 2000-nél több kézi rajz), amelyet
1847. alapítottak; a természettudományi társulat (Bataafsch Genootschap) gazdag
gyüjteményekkel: tengerészeti muzeum; zene-, hajósiskola, állat- és
botanikuskert, nagy kórház (Groot Ziekenhuis), három szinház stb. R. 1340.
kapott városi jogokat. 1488. Brederode Ferenc sokáig hősiesen védte Miksa
főherceg ellen. 1563. nagyobb része leégett. 1572. a spanyolok árulás által
elfoglalták és kirabolták. A francia uralom alatt 1795-1812. aránylag
kevesebbet szenvedett, mint a többi holland város és 1830 óta kereskedelme
gyorsan fölvirágzott. V. ö. G. van Reyn, Geschiedskundige beschryving der stad
R. (1869).
Forrás: Pallas Nagylexikon