Rotterdam

Németelföld első kereskedelmi városa D.-Holland tartományban, a Nieuwe Maas és a Rotte öszefolyásánál, vasutak és csatornák mellett, az É. sz. 51° 54" 30" és a K. h. 4° 29" alatt, (1893) 228 597, az 1890. beolvasztott Charloist és Kralingent is beleszámítva, 258 933 lak., nagy hajógyárakkal a Maas bal partján, Feijenoordban, cukorfinomítókkal, kötél-, gép-, szesz-, sör-, bőrgyártással, pamutszövéssel, szalmakalap-, toronyóra-, fecskendőkészítéssel és kémiai iparral. Fontosabb ennél a kereskedelme, a külső forgalma, amelyet a nagyszerű kikötők, számos csatorna, belső vizmedencék építése által nagyban előmozdítottak és lehetővé tették, hogy a hajók közvetetlenül az árutárak előtt köthessenek ki. A Rotterdamsche Lloyd, a Nederlandsch-Amerikaansche Stoomvaart-Maatschappij és más hajózó társaságok majdnem minden É.- és Ny.-európai és számos amerikai kikötővel rendes összeköttetést tartanak fenn. A bevitel cikkei közt első helyet foglal el a jáva-kávé, azután a tea, nyers cukor, olajok, dohány, fűszerek, gabona, borok, pamut, kender, len, épület- és festékfa, halak, zsír, margarin, kőszén, vasércek, fonalak, kézmű- és rövidáruk; a fontosabb kiviteli cikkek: főképen a kávé, szivar, cukor, fűszer, bor, sör, petroleum, liszt, magvak, fa, zsíradékok, kémiai cikkek, nyers fémek, gépek, sajt, halak, vágómarha, gyümölcs és szesz. 1893-ban érkezett összesen 4631 tengeri hajó és 76 559 folyami hajó. A csatornák által, aminők a Scheepmakershaven, Haoliet, Wyn Haven, Schiedamsche Vest, Hoogstrat, átszeldelt város kiválóbb épületei: az 1477. fölszentelt Groote Kerk, vagyis Szt.-Lőrinc-templom 64 m. magas toronnyal, a kat. Szt.-Domonkos-templom, a városháza, a szabadság kútja a Nieuwe Markton, az 1722. Adriaen van der Werff tervei szerint épített városháza, a főposta. A nagy piacon áll Erasmus szobra H. de Keysertől; a Hogendorps-Pleinen, ahol a virágpiac van, Hogendorp németalföldi államférfiué Geefstől; a Maas melletti parkban Tolens költőé; a Noorder Eilandon Stieltjes mérnöké és Delfshavenben Piet Hein teneri hősé. Fontosabb útvonalak Hoogstraat és Noord-Blaak, elegáns kirakatokkal. A Maason egy vasúti híd és az 1878. megnyitott impozáns, 850 m. hosszu Willemsbrug vezet át. A kulturális és jótékonysági intézetek közt a kiválóbbak: a Bomanshaus, jelentékeny képgyüjtemény (350 festmény és 2000-nél több kézi rajz), amelyet 1847. alapítottak; a természettudományi társulat (Bataafsch Genootschap) gazdag gyüjteményekkel: tengerészeti muzeum; zene-, hajósiskola, állat- és botanikuskert, nagy kórház (Groot Ziekenhuis), három szinház stb. R. 1340. kapott városi jogokat. 1488. Brederode Ferenc sokáig hősiesen védte Miksa főherceg ellen. 1563. nagyobb része leégett. 1572. a spanyolok árulás által elfoglalták és kirabolták. A francia uralom alatt 1795-1812. aránylag kevesebbet szenvedett, mint a többi holland város és 1830 óta kereskedelme gyorsan fölvirágzott. V. ö. G. van Reyn, Geschiedskundige beschryving der stad R. (1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon