Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rouen... ----

Magyar Magyar Német Német
Rouen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rouen

(ejtsd: rua?, Rotomagus, Ratumagus), az ugyanily nevü játásnak és Seine-Inférieure francia fépartementnak és azelőtt Normandiának fővárosa és érseki székhely, az É. sz. 49° 27´ és a K. h. 1° 5´ alatt, 70 km.-nyire Le Havretól, a Szajna jobb partján, ahol a tenger áradása és apadása még érezhető, vasutak mellett, 18 km2-nyi területtel, (1891) 112 352, (1896) 112 165 lak. A különböző virágzó iparágak közt az első helyet foglalja el a pamutipar, amely évenkint több mint 80 millió franknyi értékü árut termel, továbbá a vászonszövés és agyagipar, azonkivül posztókészítés, gép- és hajógyártás, bőrcserzés, cukorfinomítás és a kémiai ipar különböző ágai. A bizományi kereskedés Le Havre, Páris, Reims, továbbá Bordeaux, Spanyolország, Portugália, Algeria és Marseille felé igen jelentékeny. A Szajna, bár az elhomokosodás folytán csak 3 m. mély, élénk kikötőül szolgál, amely a hajók számát tekintve Franciaországban az ötödik helyet foglalja el. A bevitel (a kivitelnek hatszorosa) fontosabb cikkei: gabona, rizs, hüvelyesek, bor, réz, épületfa, ólom, kén, cink, amerikai nyers petroleum, szén; angol iparcikkek, főképen gyapju- és pamutszövetek, azután bőr és szőrmék. A kivitelben első helyen állanak a cukor, butorok, famunkák, kémiai iparcikkek és kaucsukáruk. R. az utolsó évtizedekben az újjáalkotások, hosszu rakodók (több mint 2 km.) építése és új utcák megnyitása (Rue Jeanne d"Arc, de la République, Thiers) következtében sok régi házát elvesztette. 25 temploma körül a kiválóbbak: a 136 m. hosszu, 51 m. széles és 28 m. magas Notre-Dame székesegyház, amelynek építését 1202. kezdték, gazdag homlokzattal, két toronnyal, amelyek közt a St. Romain (75 m.) a régibb és De Beurre (77 m.) a szebbik, pompás kőportálékkal, nagyszerü üvegfestményekkel (a XIII-XVI. sz.-ból), Oroszlánszivü Rihárd, II. Henrik, Louis de Brézé, Amboise érsek (ez utóbbi fehér és fekete márványból Roland Lerouxtól) és mások síremlékeivel, a káptalani könyvtárral és mellette az érseki palotával. Egy másik jelentékeny gót temploma a Saint-Ouen, amely az előbbinél nagyobb, a XIV. sz.-ból, 82 m. magas toronnyal, szép üvegfestményekkel. Gazdagabb a belső és külső díszítésekben a Saint Maclou plébánia templom Goujon faragványaival, 88 m. magas toronnyal. Egyéb jelentékeny templomok a St.-Patricé, a Cousintől eredő a kegyelmesség törvényének diadalát ábrázoló remekművel, és a Szt.-Vince-templom, amelyet a szűz Mária medicsőülését és a könyörületesség munkáit ábrázoló képek díszítenek. A profán épületek közt a legkiválóbb az igazságügyi palota, amelyet XII. Lajos uralma alatt a normandiai parlament részére Roger Ango és Roland Leroux építettek, a 49 m. hosszu és 16 m. széles oszlop nélküli Des Pas Perdus nevet viselő termemmel és fafaragványokban gazdag, érdekes másik teremmel; a Hôtel des sociéés savantes, ipar- és kereskedelmi muzeummal; a muzeum, melyben Canova, David d"Angers, Pradier, PaoloVeronese, Ruysdaël és mások eredeti műveit őrzik, könyvtárral (132 000 köt., amiből 400 inkunábulum, továbbá 3800 kézirat) és éremgyüjteménnyel; a Tour Jeanne d"Arc, a Fülöp Ágost által épített várnak maradványa; a városháza, egykori szt. Quenról elnevezett apátság, amelyet Corneille, Cortot, a jeanne d"Ac, Foucheres és mások szobrai ékesítenek és amely mögött a Chambre aux Clercsnek nevezett, XI. sz.-beli román torony áll; a Corneille-liceum; a Vieux marchén Jeanne d"Arc elégettetésének szinhelyén a Hôtel Bourgtheroulde, amelynek egyik szárnya gót ízlésü, a másik I. Ferenc idejéből való és érdekes bas-reliefek díszítik; a Corneille háza; a Sauton-Goujon renaissance ízlésben épített és gazdagon díszített ház; a Rue de la République felső végén levő régi kolostor, régiség és természetrajzi gyüjteménnyel, mellette a St.-Marie közkút Falguiere és Deperthestől, a város szobrával, a vámház, a börze stb. A monumentális kutakon kivül, amelyek közül 3 a XV. és XVI. sz.-ból való, a várost díszítik I. Napoleon szobra a városháza előtt, a Corneilleé (David d"Angerstől 1834-ből) a Szajna hídjánál, aLacroix szigeten, a Boieldieué, a LaSalle abbéé, Armand Carrelé és Jeanne d"Arc-é. R.-nak ezenkivül egyes részei megőrizték azon képet, amelyet a XVI. és XVI. sz.-ban nyujtottak és emiatt R.-t tartják Páris után a legérdekesebb francia városnak. A kulturális intézmények közül a kiválóbbak: az orvosi és gyógyszerészelőkészítő, a művészeti, a hidrográfiai, több közép- és szakiskola, kis és nagy szeminárium és egyéb egyházi intézetek; botanikus-kert, nyilvános könyvtár és különböző gyüjtemények; a tudományos társulatok közül kiválóbbak: a tudományos és szépművészeti akadémia és a normandiai egyesület, amely évenkint egy vaskos évkönyvet ad ki. A várost a Szajna másik partján fekvő Saint-Sever külvárossal két híd köti össze: a Pont de Pierre vagy Grand-Pont, amely a Lacroix szigetet is érinti és az 1887-ben épített három ívből álló vashíd, a Szajnán átvezető hidak közül a legelső.

A gallus korban Rotomagus néven a veliocassi törzsnek volt fővárosa. Nagyobb felvirágzása azonban csak azon korban kezdődött, midőn II. Lyonnaisenek, a későbbi Normandiának lett főhelyévé egy házi középpontjává A normannok többször kirabolták, mig végre 876. Rollo a birtokába kerítette, fővárosává tette és különféle kiváltságokkal vagyonosodását előmozdította. Hódító Vilmos idejében azonban fővárosi jellegét elvesztette, 1203. Földnélküli János itt ölette meg unokaöccsét Arthurt, amire 1204, Fülöp Ágost a várost a francia korona részére elfoglalta. Ekkor kereskedelme ismét elkezdett felvirágozni és hajósai nemsokára egész a guineai partokig nyomultak elő. Rigault püspök korától (1247-75) kezdve művészi tekintetben is jelentékennyé lett. I. Ferenc egy parlament székhelyévé tette. A 100 éves angol-francia háboruban 1382. föllázadt VI. Károly ellen, amiért keményen lakolt. 1418. V. Henrik kemény ellenállás után elfoglalta. Az angol uralom idejében 1421 máj. 30. itt égették el az orleánsi szüzet. VII. Károly 1449. foglalta vissza. A hugenotta háborukban is több ízben volt kitéve hol a hugenották, hol ellenségeik pusztításainak. A nantesi ediktum visszavonása sok iparostól és nagy tőkéktől fosztotta meg és a francia forradalom alatt is sokat kellett szenvednie. Mindezek dacára azonban rövid hanyatlás után ipara és kereskedelme mindig újból és újból fölvirágzott. R. számos francia kiváló férfiu szülővárosa, akik közt van a két Corneille, Boieldieu, La Salle, Boisguilbert és mások.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is