Roussillon
földrajz
(ejtsd: russzillyon), egykori grófság és tartomány
Franciaország d-i részében, Languedoc, Foix, a Földközi-tenger és a Pireneusok
közt, Pepgnan fővárossal. R. körülbelül összeesik a mai Pyrénées-Orientales
départementtal. Az őslakói a sardones voltak, fővárosunk pedig Ruscino (ma LA
Tour de R., Perpignantól K-re) a Tetis (Tet) mellett, amelyet 859. a normannok
dúltak föl. A rómaiak idejében R. Gallia Narbonensishez tartozott; az V.
sz.-ban a Ny-i gótok, 720. a spanyol szaracénok, 759. pedig a frankok foglalták
el. Nagy Károly óta a Rossilionensis v. Elenensis nevü grófságot grófok
kormányozták, akik 900 körül magukat függetlenítették. Közülök az utolsó 1172.
a grófságát Aragoniának hagyta örökségbe. Ez idő óta francia főhatóság alatt
Aragonia irtoka maradt, mig IX. Lajos 1258. a főhatóságról is lemondott. II.
aragoniai János 1462. R.-t XI. Lajosnak zálogba adta, aki a lakosok lázadását
fegyverrel leverte és 1473. megszállotta. VIII. Károly azonban 1493. visszaadta
Aragoniának. Ez idő óta R. Spanyolországhoz tartozott, mig 1642. XIII. Lajos el
nem foglalta és a pireneusi béke Conflans grófsággal és Cerdagne É-i részével
együtt Franciaországnak nem biztosította.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|