Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rovarok fel... spreading-b...
rovarokat b... to seize in...
rovarokból ... insectile

Magyar Magyar Német Német
Rovarok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rovarok

állat

(Insecta, Hexapoda), az ízeltlábu állatok egyik osztálya. Chitinállományu bőrvázuk fejre, tor- és potrohra oszlik. A fejen vannak a külérzéki és a szájrészek elhelyezve, a toron találhatók a mozgás szervei, mint a szárnyak és a lábak, mig a potroh a tengéleti szerveket foglalja magában. A fejen, mely négy, illetőleg öt gyűrü összeolvadásából származik, található állandóan: egy pár csáp, mely tapogatásra és alkalmasint szaglásra is való, továbbá egy pár összetett szem, mely mellett némely rovarnál még pontszemek is fordulnak elő (méh), továbbá a rágásra vagy szívásra módosult szájrészek. A tipikus szájrészek egy páratlan lemezből: a felső ajak (labium), egy pár rágó (mandibula), egy pár állkapocs (maxilla) és két rész összenövéséből származott alsó ajakból (labium) állnak. Az állkapocs és az alsó ajak tapogatásra szolgáló falámokkal (palpi labiales, p. maxillares) vannak ellátva. Mindegyiken megkülönböztetjük a háti és hasi részt. - A tor három gyűrüből van összetéve, u. m.: elő-, közép- és utótorból (pro-, meso- et metathorax). Az előtor lehet szabad v. a középtorral összenőtt, fő jelleme, hogy mindig rajta található az első pár láb. A középtor az utótorral többnyire összenő és az első pár szárnyat, továbbá a 2-ik pár lábat viseli, amig az utótor a 3-ik pár lábbal és 2-ik pár szárnnyal van ellátva. A R.-nak többnyire két pár szárnyuk van - de vannak 1 pár szárnyuak, sőt szárnyatlanok is - és állandóan 3 pár lábbal vannak ellátva, amiért még hatlábuaknak is neveztetnek. A lábak több részből vannak összetéve, u. m.: csipő (coxa), tompor (trochanter), comb (femur), lábszár (tibia), láb (tarsus), amelyen vannak az ujjak (dactylus). A lábak az életmód szerint futásra, járásra, ugrásra, ásásra, úszásra, kaparásra stb. lehetnek alkotva. - a potroh ízelt, az ízek háti és hasi részei nem mindig egybevágók, de ízelt függelékekkel nincsenek ellátva (kivéve a Campodeát). Az ízek száma 4-11. Rendesen két oldalán találhatók a légcsövek lyukai, stigmák elhelyezve. Jól kifejlődött táplálócsővel vannak ellátva. A szájba gyakran nyálmirigyek, vagy fonómirigyek nyilnak, az oesophagus sokszor beggyé v. szívógyomorrá szélesedik ki, mely után a rágó- vagy előgyomor következik s csak ugy jön az igazi, chilusgyomor. Az utótápcső kezdetén nyilnak a tápcsőbe a húgykiválasztásra szolgáló Malpighi-edények, melyeknek száma, alakja és hossza az egyes fajok szerint igen változó. Ezen mirigyeken kivül még gyakran méreg-, bűz-, viasz. stb. mirigyek fordulnak elő. Szintelen vérük szabadon kering a test egyes üregeiben. Szívüket a többkamrás, lüktető képességgel biró hátedény pótolja, melyben a vér hátulról mell felé halad. Légcsövekkel lélekzenek, melyekből gyakran a repülést elősegítő egyes léghólyagok erednek. Némely vizben élő kopoltyus légcsövekkel veszi fel az oxigént. Hasdúcláncból és garatideggyűrüből áll az idegrendszerük. Rendesen külön ivaruak és előre haladó átalakulók, néha szűznemzés és ivadékcsere útján is fejlődnek. A petéből az álca bujik ki, mely bőven táplálkozva bábbá alakul át, melyből azután az ivarérett állat lesz. Mindazon rovar, mely fejlődésében hernyó, báb és ivarérett stádium megkülönböztethető, az teljes vagy tökélestes átalakulónak (holometabola) mondatik, p. a lepke; ellenben ama R., melyeknél a báb- vagy még az álcastádium is hiányzik, tökéletlen, félig vagy nem átalakulók (hemis. ametabola), p. a tücsök. Egyeseknél még előfordul túlátalakulás is (hypermetamorphismus), midőn többféle álca- és bábstádiumon mennek át, p. a kőrisbogár. Az álcák mindig szárnyatlanok s lehetnek (Campodea-alakuak vagy hernyó- és kukacformájuak. Ha az álca lábatlan, akkor nyűnek vagy kukacnak (légy), ha 3 pár ízelt lába van a mell táján, akkor pondrónak v. pajornak (cserebogár), ha pedig az ízelt lábakon kivül még csonka, u. n. állábai vannak a test végén, akkor hernyónak hivják. Az álca többszöri vedlés után nem táplálkozó bábbá lesz, mely ismét lehet szabad báb (pupa libera), midőn a végtagok jól láthatók és a testtől elállók (cserebogár), fedett vagy mumiaalaku báb (pupa obtecta), ha a végtagok szorosan odafeküdve a testhez éppen csak kivehetők (lepkék) és végre tonnaalaku báb (pupa coarcta), midőn a bábot még az álca utolsó levedlett bőre is takarja (legyek). Az álca gyakran bebábozás előtt magát finom selyemszerü fonatból készült szövettel veszi körül, amidőn gubóról (selyemlepke) beszélünk.

A R. az egész földön roppant számban (a jelenleg élő fajok számát 300 000-re teszik), kivéven a tengereket, vannak elterjedve, s épp ugy a természet, mint az ember háztartásában felette fontos szerepet játszanak. Igen nevezetes náluk a szellemi ösztön nagy mértékben való kifejlődése, ami főleg az egyéni élet és faj fentartására, valamint védelemben és a tápláló anyag megszerzésében nyilvánul. Magyarországból mintegy 20 000 faj ismeretes. Szárnyaik alkotása, szájrészeik módosulása és átalakulásuk szerint hét rendre oszlanak fel, u. m.: egyenes, recés, fedeles, hártyás, félfedeles, pikkelyes szárnyuak és legyek. Mig az első négy rendbe rágó száju, addig az utóbbi háromba szívó, vagy szúró és szívó száju R. tartoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is