Royer-Collard

(ejtsd: roajé-kolár) Péter Pál, francia tudós s államférfiu, szül. Sompuisban(Champagne) 1763 jun. 21., megh. Chateauvieux birtokán St.-Aignan mellett (Loir-et-Cher) 1845 szept. 4. A forradalom előtt a párisi parlament ügyvédje volt, 1789. a Bastille ostroma után pedig a fővárosi municipium tagja, később pedig titkára lett. Az anárkiát azonban mindvégig kárhoztatta, amiért a jakobinusok gyülölték. 1792 aug. 10. után sompuisi birtokára menekült, ahol elrejtve élte le napjait és csak 1797. lépett megint előtérbe, midőn mint Marne département követe az ötszázak tanácsába lépett, de a fructidor 18-iki államcsiny után kizáratott a testületből. 1810 óta mint bölcsészettanár működött az egyetemen s a francia bölcsészet új lendületére nagy befolyást gyakorolt és ő volt megalapítója a doctrinaire-iskolának. 1814. a király kinevezte államtanácsosnak. R. a száznapos uralom alatt letette e hivatalát, a második restauráció után pedig a közoktatásügyi bizottság elnöke lett. Egyideig a Marne départementet képviselte a kamarában, hol az alkotmányos rendszer buzgó védőjéül szerepelt, minek folytán 1820. hivatalát elvesztette. Ekkor nyiltan az ellenzékhez csatlakozott s ezen irányban mint hirlapiró és a doctrinairek (l. o.) feje működött. 1827. az akadémia tagja lett. Lajos Fülöp trónralépte után visszavonult a magánéletbe. Életét megirta Barante, La vie politique de R. (3. kiad., u. o. 1878, 2. köt.). - Öccse R. Antal Atanáz, szül. 1768 febr. 7.; rövid idő alatt az orvosi irodalom elismert szaktekintélye, a király házi orvosa és az orvosi tudomány tanára lett. Meghalt Párisban 1825 nov. 27.

Forrás: Pallas Nagylexikon