Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rozgonyi... ----

Magyar Magyar Német Német
Rozgonyi... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Rozgonyi

-család, fehérvármegyei, a régi Basztély közséből (ma Vasztil puszta) eredő népes család egyik ága. Rénold nádor ivadékai közül László volt első ősük. Rénold nádor ivadékai 1339. osztozkodtak meg s ekkor jutott László ivadékának Csicsva (Zemplén), Szombathely (Szemefölde, ma Szobotica Kaproncától Ny-ra Varasd vármegyében), Tuzsér (Szabolcs) és Rozgony (Abaúj) birtoka, mely utóbbiról kezdték magukat a családtagok R.-nak nevezni. - Simon, Miklós fia, 1377. mintudvari vitéz Olaszországban részt vett Treviso ostromában. 1383. Ziemovit mazoviai herceg ellen küzdött a király seregében. 1396. a nikápolyi hadviselésnél még földalatti üregen át is megkisérlette az ellenség táborába behatolni, de végre is csak menekülve hagyta oda Zsigmond királlyal együtt a csatatért. 1404. az országos tanács és Zsigmond rendeletére az általános fölkelésben 400 harcosával vett részt, s Eger vára bevételénél vitéz harcolás után még rábeszéléssel is igyekezett az ostromlottakat Zsigmond király számára megnyerni. 1409-14. országbiró volt. - György és István, Simon országbiró fiai. Béke és háboru idejében egymást soha el nem hagyva kitartanak a hűségben a király iránt. 1392. István Dobor váránál a kapitányt a királyszemeláttára terítette le. A konstanzi zsinat idején királyi kardhordók, s mint ilyenek Zsigmonddal járták be Európa országait az anyaszentegyház egységének helyreállításán fáradozva. István az 1427-30. években temesi főispán volt. 1430. mindketten pozsonyi főispánok. Albert halála után hol Erzsébethez, hol meg Ulászlóhoz szítottak, mig végre ez utóbbi pártján maradtak, hol György 1441. országbirói hivatalt nyert. - István, László fia, királyi vitéz, 1410. szalavári kapitány és bakonyi főispán. Lőrinc fia Jánossal együtt állandó ragaszkodással hozták helyre ama hibájokat, hogy kezdetben Nápolyi László pártjára állottak. 1428. István Galambóc ostrománál a kir.sereg fővezére volt. Itt feleségével, a hőslelkü Szentgyörgyi Ceciliával a király életét mentették meg a fegyverszünetet megszegő törököktől. Mentőhajót hoztak Zsigmondnak, de mentés közben maga R. a Dunába esett s csak emberei ügyességének köszönhette kiszabadulását. Érdemeit a király országbirósággal, fehérvármegyei és győri főispánsággal jutalmazta. - János, Lőrinc fia, Nikápolynál a török ellen harcolva súlyosan megsebesült. - Péter, László fia, az egri egyházmegye papja, dömösi prépost, veszprémi kanonok volt. 1417-ben Zsigmond király veszprémi püspökké nevezte ki, s három hónappal később a káptalan is megválasztotta, de pápai megerősítés hiján csak választott veszprémi püspök maradt, mig püspöki székét 1425. az egrivel nem cserélte fel. 1439. székesegyházához a boldogságos szűz tiszteletére kápolnát és prépostságot csatolt. Jótékonyságával, a husziták s örökök ellenében kifejtett hadakozásával szerzett érdemeit a király birtokadománnyal jutalmazta. - Simon, Simon országbiró fia, esztergomi kanonok, 1429-40-ig veszprémi, 1440-44-ig egri püspök. Veszprémi püspöksége alatt a királynék koronázásának jogát az esztergomi érsek el akarta tőle vitatni, de e kiválságának sikerrel kelt védelmére. Az egri püspöki szék elfoglalásával egyidejüleg Ulászló pátjára állott Erzsébet özvegy királynéval szemben. 1440. Ulászlót Egerben nagy pompával fogadta, s ez időtől ügyét egész lelkesedéssel karolta fel. Budát nagyrészt saját csapataival, Győr várát pedig egyszesmind vezérlete alatt szerezte meg Ulászlónak. Ennek megkoronáztatása után királyi kancellár lett, s feje az Erzsébettel alkudozó küldöttségnek. A felvidék hatalmas ellenével Giskrával kötött fegyverszünettel fejedelmének is, az országnak is nagy szolgálatot tett. 1444. a szegedi békekötésnél s mikor ugyanezt megsemmisítették, jelen volt. A várnai csatába saját dandárjával ment, s ott a hadsereg jobb szárnyán foglalt állást. Az ütközet hevében nyomtalanul eltünt; némelyek szerint harcias életének itt, mások szerint később török fogságban vetett véget a halál.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is