-család, fehérvármegyei, a régi Basztély közséből (ma
Vasztil puszta) eredő népes család egyik ága. Rénold nádor ivadékai közül
László volt első ősük. Rénold nádor ivadékai 1339. osztozkodtak meg s ekkor
jutott László ivadékának Csicsva (Zemplén), Szombathely (Szemefölde, ma
Szobotica Kaproncától Ny-ra Varasd vármegyében), Tuzsér (Szabolcs) és Rozgony
(Abaúj) birtoka, mely utóbbiról kezdték magukat a családtagok R.-nak nevezni. -
Simon, Miklós fia, 1377. mintudvari vitéz Olaszországban részt vett Treviso
ostromában. 1383. Ziemovit mazoviai herceg ellen küzdött a király seregében.
1396. a nikápolyi hadviselésnél még földalatti üregen át is megkisérlette az
ellenség táborába behatolni, de végre is csak menekülve hagyta oda Zsigmond
királlyal együtt a csatatért. 1404. az országos tanács és Zsigmond rendeletére
az általános fölkelésben 400 harcosával vett részt, s Eger vára bevételénél
vitéz harcolás után még rábeszéléssel is igyekezett az ostromlottakat Zsigmond
király számára megnyerni. 1409-14. országbiró volt. - György és István, Simon
országbiró fiai. Béke és háboru idejében egymást soha el nem hagyva kitartanak
a hűségben a király iránt. 1392. István Dobor váránál a kapitányt a
királyszemeláttára terítette le. A konstanzi zsinat idején királyi kardhordók,
s mint ilyenek Zsigmonddal járták be Európa országait az anyaszentegyház
egységének helyreállításán fáradozva. István az 1427-30. években temesi főispán
volt. 1430. mindketten pozsonyi főispánok. Albert halála után hol Erzsébethez,
hol meg Ulászlóhoz szítottak, mig végre ez utóbbi pártján maradtak, hol György
1441. országbirói hivatalt nyert. - István, László fia, királyi vitéz, 1410.
szalavári kapitány és bakonyi főispán. Lőrinc fia Jánossal együtt állandó
ragaszkodással hozták helyre ama hibájokat, hogy kezdetben Nápolyi László
pártjára állottak. 1428. István Galambóc ostrománál a kir.sereg fővezére volt.
Itt feleségével, a hőslelkü Szentgyörgyi Ceciliával a király életét mentették
meg a fegyverszünetet megszegő törököktől. Mentőhajót hoztak Zsigmondnak, de
mentés közben maga R. a Dunába esett s csak emberei ügyességének köszönhette
kiszabadulását. Érdemeit a király országbirósággal, fehérvármegyei és győri
főispánsággal jutalmazta. - János, Lőrinc fia, Nikápolynál a török ellen
harcolva súlyosan megsebesült. - Péter, László fia, az egri egyházmegye papja,
dömösi prépost, veszprémi kanonok volt. 1417-ben Zsigmond király veszprémi
püspökké nevezte ki, s három hónappal később a káptalan is megválasztotta, de
pápai megerősítés hiján csak választott veszprémi püspök maradt, mig püspöki
székét 1425. az egrivel nem cserélte fel. 1439. székesegyházához a boldogságos
szűz tiszteletére kápolnát és prépostságot csatolt. Jótékonyságával, a husziták
s örökök ellenében kifejtett hadakozásával szerzett érdemeit a király
birtokadománnyal jutalmazta. - Simon, Simon országbiró fia, esztergomi kanonok,
1429-40-ig veszprémi, 1440-44-ig egri püspök. Veszprémi püspöksége alatt a
királynék koronázásának jogát az esztergomi érsek el akarta tőle vitatni, de e
kiválságának sikerrel kelt védelmére. Az egri püspöki szék elfoglalásával
egyidejüleg Ulászló pátjára állott Erzsébet özvegy királynéval szemben. 1440.
Ulászlót Egerben nagy pompával fogadta, s ez időtől ügyét egész lelkesedéssel
karolta fel. Budát nagyrészt saját csapataival, Győr várát pedig egyszesmind
vezérlete alatt szerezte meg Ulászlónak. Ennek megkoronáztatása után királyi
kancellár lett, s feje az Erzsébettel alkudozó küldöttségnek. A felvidék
hatalmas ellenével Giskrával kötött fegyverszünettel fejedelmének is, az
országnak is nagy szolgálatot tett. 1444. a szegedi békekötésnél s mikor
ugyanezt megsemmisítették, jelen volt. A várnai csatába saját dandárjával ment,
s ott a hadsereg jobb szárnyán foglalt állást. Az ütközet hevében nyomtalanul
eltünt; némelyek szerint harcias életének itt, mások szerint később török
fogságban vetett véget a halál.
Forrás: Pallas Nagylexikon