Rozmár

(Trichechus L.), az úszóemlősök rendjének egyik neme, a R.-félék családjából. Egyetlen faja a közönséges R. (Tr. rosmarus L.,). Mintegy 6-7 m. hosszura nő és súlya 1000-1500 kg. is lehet. Törzse megnyult, közepén legvastagabb. Feje aránylag kicsiny, kerek és a két földuzzadt fogmedertől eltorzult. Arcorra igen széles, merev fehér bajuszsörtékkel fegyverzett. Két szemfoga 60-80 cm. hosszu. Kagylói nincsenek és fülnyilásai nagyon hátra fekszenek. Mellső lábai kisebbek, de mindenik lába 5-ujjas és úszóhártyás. Farka jelentéktelen bőrlebeny. Bőre igen vastag, csupasz, de érdekes. A XV. sz.-ig még a skót partokon is tenyészett, de ma már a távol északra húzódott s csak Grönland egyes vidékein, a Baffiu-öbölben, Novaja Zemlja és a Spitzbergák vidékén, Alaszkában és az Aleuti-szigeteken él: de itt is mindinkább gyérül s csak itt-ott találhatni néhány száz darabot, holott pár évtized előtt ezrével volt. Főleg partlakó; nagyobb utat nem igen tesz s legfelebb egyik pihenőről a másikra költözik. Gyorsan úszik, de a szárazon nagyon ügyetlen. Szemfogainak segélyével a jéghegyekre is felmászik. Igen lomha és naphosszant szunyókál a parton vagy a jegen. Dühösen védekezik, sőt a párzás idején egymásra is támad. Hangja a tehénéhez hasonlít. A nőstény csak egyet fiadzik. Csiga-kagylókkal, halakkal s tengeri emlősökkel táplálkozik. Az északi lakókra nézve fontos állat. Vadászata veszedelmes, mert valamennyi a megtámadott védelmére siet. A szárazon könnyebben elejthető. Szemfogait elefántcsont gyanánt használják. Szalonnáját kifőzik. Észak lakói minden részét étékesítik.

Forrás: Pallas Nagylexikon