Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rozs rye
rózsa rose
rózsa aganc... bur
rózsa aganc... burr
rózsaágy bed of rose...
rózsaágy rosary
rózsacsokor... rosary
rózsafüzér beads
rózsafüzér rosary
rózsakeresz... rosecruciea...
rózsakeresz... rosicrucian...
rózsakert rosarium, r...
rózsakert rosary
rózsaláz rubella
rózsaláz rubeola
rózsaolaj attar of ro...
rózsás rosy
rózsás arcú... pink-cheeke...
rózsásan rosily
rózsáskert rosarium, r...

Magyar Magyar Német Német
rozs Roggen (r)
rózsa Rose (e)
rózsácska Röschen (s)...
rózsás rosig
rózsaszín rosa
rózsatő Rosenstock ...
rozsda Rost (r)
rozsdabarna... rostbraun
rozsdamente... rostfrei
rozsdás rostig
rozsdás verrostet
rőzse Reisig (s)
rozskenyér Kornbrot (s...
rozskenyér Schwarzbrot...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Rozs

(Secale L.), a pázsitfélék konyuló négyoldalas kalászu tagja, kalászkája két virágu; pelyvája tarajos hátu és rövidebb mint toklásza, melynek a külsejéből szálka nyulik ki. Ôs idők óta termesztett faja a vetett rozs (s. cereale L.); 1,25-től 2 m. magas karcsu szalmáján szőrös bevonatu hosszu, több keskeny levele és tetején karcsu kalásza van. Szemtermése keskeny. Szárhajtása lehet egyes, illetve bokros; az a közönséges, ez a bokros rozs. Az utóbbi azonban lassacskán az elsővé fajzik el. Lisztje egyre-másra 11,43% fehérjét, 1,21 zsírt, 67,82 keményítőt és dextrint, 2,01 farostot, azután hamut 1,37 és vizet 15,26%-ot foglal magában. Fehérje jobbadán mucedin és glutenkazein, hamuja többnyire mész, magnézia s foszforsav. A fekete kenyér (katonai profunt) fő növénye; de baromfit is etetnek vele, sört is főznek vagy szeszt égetnek belőle. Virága a dért megsinyli és a nagy melegtől (hév) is szenved. 1895-ben 2 078 000 métermázsát 12 650 000 forint értékben Ausztriába vittek ki és majd ugyanannyi fogyott el itthon. Németország tőlünk keveset vásárol, annál többet Lengyel-, Oroszországból és Amerikából. A rozs eredetére nézve azt sejtik, hogy a sziciliai vadból (S. montanum Guss.) vagy a hazai törékeny rozsból (S. fragile Bieb.) származik, amely éppen ugy hajlandó többnyáréltü gyökérzet és tarack képzésére, mint a vetett rozs. Ezt a Kaspi-tenger mellékén valóban mint többnyáréltüt termesztik is.

Jelesebb rozsféleségek: a nyiri rozs a Felső-Tisza vidékéről, a montagne, probstei, imperial, schlanstädti, melyek soványabb talajon gyorsan degenerálódnak. A bokros rozs erős bokrosodásával tünik ki, de csakis jó talajon és ritkán vetve. A Szt.-Iván-rozs junius-juliusban vetve, még abban az évben ad egy kaszálást, a következő évben igen kedvező viszonyok között két kaszalást, különben pedig egy takarmány- vagy magtermést. Magja azonban apróbb, szalmája rövidebb és nem egészen fagyálló. Van őszi és tavaszi rozs. Az utóbbit azonban csak nagyon kivételes esetekben érdemes termelni. A rozs az É. sz. 69. fokáig termelhető. A hideget jobban birja, mint a tartós nagy meleget; délibb vidékeken, ahol a nyár száraz és forró, termése bizonytalanná lesz, ezért nem is terjed annyira délre, mint a búza. Legjobban díszlik a jobb minőségü homokos jobban megterem, mint bármiféle más gabona, azért a homoknak fő gabonája. Agyagtalajon szalmája rövidebb, szeme apróbb lesz. A tőzeges talajon is megterem, ha a fölös nedvességet előzetesen levezetik. Középkötött és kötött talajon ugyanazon növények a jó előveteményei, mint a búzának, vagyis zabos bükköny, repce, lóbab, kender, dohány, lóhere. A tengeri azonban csak ha korán érő, merta rozs korábban vettetik, mint a búza, s a rozs megüllepedett talajt kiván s ezért az utolsó szántást 7-10 nappal a vetés után kell megadni. Ugyanezen okból a burgonya nem jó elővetemény, hacsak az nem nagyon korai, mert a talajt a kiszedésnél nagyon fellazítják, ugy hogy az a rozs vetéséig nem tud kellőleg megüllepedni; e körülmény annál inkább figyelembe veendő, mert a rozs és burgonya talajigényei meglehetősen egyformák s ahol a burgonyát nagyobb mértékben termelik, ott a rozs se szokott hiányozni. A homokon a pohánka, a csibehúr, a homoki borsó is jó elővetemények. Valamennyi gabonaféle között a rozs termeszthető leginkább saját maga után. Vannak vidékek, ahol a könnyü homoktalajon csakis rozsot termesztenek. 3-5 évig egymásután jő rozs s azután bizonyos számu évekig parlagnak marad a talaj.

A rozsot inkább lehet friss istállórágyába vetni, mint a búzát, bár ennél is jobb, ha az előnövényt trágyázzuk meg. A foszfortrágyát hazánkban a gabonafélék közül a rozs hálálja meg legjobban. Homoktalajon a kálitrágya is figyelembe jöhet, a chilisalétrom pedig leginkább mint fejtrágya jöhet figyelembe. A talaj előkészítése az elővetemény szerint módosul, e szerint 1-3 szántásba vetik a rozsot, aminél mindig figyelembe veendő, hogy a rozs csak üllepedett talajba vetve díszlik s ezért a vetőszántás a vetést mindig legalább egy héttel előzze meg, s inkább a szántások számát vegyük kevesebbre, semhogy a rozsot friss szántásba vessük. Klimatikus viszonyok szerint egyik vidéken korábban, a másikonkésőbb vetik, általában azonban a szeptember hónapot mondhatjuk az őszi rozs vetési idejének. A vetés idejének megválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy a rozs főleg ősszel bokrosodik, tavasszal igen hamar szárba indul, s ezért, ha későn vetik, ritka marad. A tavaszi rozsot rögtön a kitavaszodás után kell vetni. A vetőmag-szükséglet kataszt. holdankint a szórt vetésnél 100-150, a sorosnál 80-125 lit. Ápolásban a rozs a tenyészet közben ritkán részesül. Az aratási ideje junius-julius hó, csak a hidegebb vidékeken következik be még később. A termése nem szokott oly nagy határok között ingadozni, mint a búzáé. Kataszt. holdankint 6-12 q szemes termésre számíthatnak nagy átlagban. Szalmatermése rendszerint nagy, 15-35 q. Hazánkban legtöbb rozsot termel Csík, Szabolcs, Zala, Fogaras, Pest vármegye, vagyis a zordabb fekvésü vagy homokos talaju vármegyék. legkevesebbet termelnek az Alföld erősebb talaju vármegyéi. - Betegségei: 1. Üszög .2. Rozsda és Gabonarozsda. 3. Anyarozs. 4. Lisztharmat és Gabonalisztharmat. 5. Kormosság ). 6. A Dilophia graminis Sacc., a Pleospora infectoria Fuck. és a Fusarium heterosporum N. v. E. nevü gombák által okozott betegségek; ezeket, valamint a kedvezőtlen életviszonyok által okozott betegségeket, melyek a búza hasonnemü betegségeivel megegyeznek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is