Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rózsavölgyi... ----

Magyar Magyar Német Német
Rózsavölgyi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rózsavölgyi

híres emberek

1. Gyula, székesfővárosi tanácsnok, szül. Nagy-Kanizsán 1851 márc. 30. Atyja R. Antal a nagy-kanizsai róm. kat. elemi iskolánál tanító, anyja szül. Tavaszy Ilona pedig u. o. tanítónő volt. Elemi iskoláit, s a gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában végezte. Középiskolai tanulmányait Budapesten a kegyesrendiek gimnáziumában fejezte be. Jogi tanulmányait a győri jogakadémián végezte. 1869. a honvédeli minisztérium szolgálatába lépett. 1874., mikor a fővárosnál a katonai ügyosztályt újra szervezték, R.mint a katonaelhelyezési osztály vezetője, a főváros szolgálatába lépett át. 1882-ben III. osztályu tanácsjegyzővé, 1885-ben II. osztályu jegyzővé választották, s ezen állásaiban a magánépitési, jogügyi, közélelmezési osztályokban, s a főpolgármester mellett működöt. 1890. főjegyzővé lett és a személyügyi osztályt vezette. 1891. tanácsnokká válsztották; a polgármester az egyik legfontosabb ügyosztálynak, a tanügyi osztálynak vezetésével bizta meg. Kiváló érdemeket szerzett a főváros tanügyének előmozdítása körül a községi felső kereskedelmi iskolák önállósításával, két községi felsőbb leányiskola létesítésével, sok új iskola építésével, a községi tanszemélyzet illetményeinek rendezésével, a tandíjszabályzat reviziójával, kisdedóvodák létesítésével, az iparostanoncok szakszerü rajzoktatásának elrendelésével stb. R. nagy szerepet visz a főváros társadalmi életében is. Elnöke a budai dalárdának, tiszteletbeli elnöke a magyar zeneegyesületnek, s választmányi tagja az országos magyar daláregyesületnek. Kiváló részt vett a millenniumi ünnepek egyik kimagasló mozzatanának, a tanuló ifjuság országos tornaversenyének rendezésében. Ô intézte a 4000-et meghaladó vidéki ifjuságnak elszállásolását.

2. R. Márk, zeneszerző és zenevirtuóz, szül. Veszprémben 1790., meghalt 1848. majdnem elhagyatottan s a legnagyobb nélkülözések közt. Vándorló életet élt s csak a nemzeti szinház megnyitásakor töltött be állandó hivatalt mint annak első hegedüse, de ez állásában alig volt egy évig, aztán ismét vándorútra kelt; az egész országot bejárta hegedüjével, minden kiséret nélkül rendezvén hangversenyeit, mely alkalommal rendesen régi hallgató nótákat és saját magyar szerzeményeit, ábrándjait, körmagyarjait és csárdásait játszotta. Művei közül életében csak kevés látott napvilágot, melyeket előfizetés útján adott ki, de a közönség nem pártolta eléggé. Halála után Petőfi örökítette meg emlékét eyik lendületes költeményében, melynek Rózsavölgyi Márk halálára címet adott. Összes magyar zeneműveit fia: R. Gyula a későbbi műárus s a R. és társa műkereskedés megalapítója adta ki zongorára az 50-es évek elején Bartay Ede átiratában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is