Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rozsda mildew
rozsda rust
rozsdabarna... rusty
rozsdafolto... pitted
rozsdagátló... to cosletti...
rozsdás foxy
rozsdás rusty
rozsdás les... to rust
rozsdásodás... rusting
rozsdásodik... to corrode
rozsdásodik... to develop ...
rozsdásodik... to rust
rozsdaszínű... rusty
rozsdát oko... to mildew
rozsdavörös... rusty

Magyar Magyar Német Német
rozsda Rost (r)
rozsdabarna... rostbraun
rozsdamente... rostfrei
rozsdás rostig
rozsdás verrostet

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rozsda

Igy nevezik általában véve a különféle fémek felületén oxidáció folytán képződő réteget. Közönséges értelemben R. alatt rendszerint a vastárgyakon képződő R.-t értik. Megjegyzendő azonban, hogy a r.-képződésben igen gyakran nemcsak a levegő oxigénje, hanem az abban foglalt széndioxid és vizgőz is közreműködnek. A mondotakból érthető, hogy azok a fémek rozsdásodnak meg legkönnyebben, amelyeknek rokonsága az oxigénhez igen nagy; az iparban használt fémek közül ilyenek főként a vas meg a réz, amelyek annál gyorsabban rozsdásodnak meg, mennél érdesebb a felületük. A rozsdásodást nagy mértékben elősegítik a különféle savak és sók (konyhasó stb.). A rozsdásodás meggátlása végett szokás a vastárgyakat festékkel v. zománccal bevonni, v. beónozni, benikolozni, mert e fémek az említett behatásoknak nagy mértékben ellentállnak. - Nemes R. (patina),

R. a botanikában a rozsdagombák (Uredineae) által a növényeken előidézett betegség. Nevét azért kapta, mert a rozsdagombák uredospóráinak csomói a növényeken vörös v. vörösbarna, a vasrozsda szinére emlékeztető csomókat alkotnának. A rozsdagombák csoportjába számos gombafaj tartozik, amelyek nagyon különböző fejlődési alakokkal birnak. A rozsdagombák életmenetében általában a következő fejlődési alakokkal találkozunk: a) teleutospóra, b) aecidium, c) pycnidium v. spermogonium, d) uredospóra.

A teleutospórák egy v. több sejtü, sötét szinü, vastag falu képződmények, amelyek a legtöbb rózsagombánál az áttelelésre szolgálnak, amidőn e spórák télen át nyugosznak s csakis tavasszal indulnak fejlődésnek. Tavasszal a teleutospóra csirázik, u. n. promyceliumot (basydiumot) hajt, amelyből 4 nyelecske (sterigma) nő ki, amely nyelecskék végén apró testek, az u. n. sporidiumok (basidiumspórák) fejlődnek. Ha a sporidiumok rájutnak valamely alkalmas növényre, ezen kicsiráznak s a növény belsejébe hatolva, ebben myceliummá fejlődnek. Az igy keletkezett mycelium fejleszti azután az aecidiumokat és a pycnidiumokat; az előbbiek leginkább vöröses szinü, bögrealaku testek, amelyek közönségesen a megtámadott növények leveleinek alsó lapjain nagyobb csomóban szoktak mutatkozni, s a melyek belsejében az aecidiumspórák fejlődnek; a pycnidiumok piciny, szintén vöröses szinü tokok, melyek az aecidiumokkal egy időben szoktak megjelenni, még pedig közönségesen a levelek felső lapjain s bennük a pycnidiumspórák (spermatiumok) keletkeznek. A pycnidiumsprórák szerepe ismeretlen, mert természetes körülmények között azok csirázását észlelni még nem lehetett, az aecidiumspórák azonban csirázóképességgel birnak, s csirázás után valamely alkalmas növény belsejében myceliumot fejlesztenek, mely mycelium képezi azutána megtámadott növényen előbb az azonnal csirázni képes uredospórákat s később a teleutospórákat. Ez a teljes fejlődéssel biró rozsdagombák, p. a gabonarozsdagombák (l. Gabonarozsda), életének általános valamennyi fejlődési alakban ugyanazon a növényen élnek, ilyen p. a burgundi répa rozsdája (Uromyces Betae Tul.) s ezeket autoecikus rozsdagombáknak nevezzük. Mások azonban gazdájukat változtatják, még pedig rendesen akként, hogy az aecidium és a pycnidiumalak egyik növényen, mig az uredo- és a teleutospóra másféle növényen fejlődik ki (gazdacsere); az ilyen rozsdagombákat heteroaecicusaknak nevezzük s erre nagyon jó példát nyujtanak a gabonarozsdák

A rozsdagombák több nemre szakadnak, amelyek főleg a teleutospórák alakja által vannak jellegezve; a főbb nemek a következők: Uromyces (egysejtü teleutospórákkal), Puccinia (kétsejtü spórákkal), Phragmidium (többsejtü, egymástól párhuzamos falakkal elválasztott spórákkal), Gymnosporangium (kétsejtü, hosszu nyelü, ragadós anyaggal csomókba egyesített spórákkal), továbbá a Cronartium, Chrysomyxa, Coleosporium és Melampsora nemek.

A rozsda a növények leggyakoribb betegségei közé tartozik s kulturnövényeinkben igen nagy károkat tesz. A megtámadott növények ama helyei, amelyeket a rozsdagombák myceliuma átszőtt, rendesen elbarnulnak s idő előtt elfonnyadnak, illetve elszáradnak, máskor azonban egyes növényrészek nagy mérvben eltorzulnak. A rozsda ellen biztos, a gyakorlatban általánosságban keresztülvihető védekezés nem ismeretes; az olyan R. ellen, amelynek gombája a kulurnövényeken kivül hasznot nem hajtó növényeken is élősködik, azutóbbiak irtása ajánlható. Némely esetben a bordeauxi lével való permetezés jó hatásunak bizonyult.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is