Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rüdiger... ----

Magyar Magyar Német Német
Rüdiger... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rüdiger

1. András, német filozofus, szül. Rochlitzban 1673 nov. 1., megh. Lipcsében 1731. A hallei egyetemen tanult, ahol Thomasiusban pártfogót talált. A teologiával és filozofiával foglalkozott, 1697. pedig Lipcsébe ment, hogy a jogtudományt s rá nemsokára az orvostant tanulja, és mint gyakorló orvos és a filozofia tanára működött Halléban és Lipcsében. Nagy ellenese volt Wolf Keresztély bölcseletének; az ő filozofiai álláspontja az akkoriban Németországban uralkodó racionalizmussal szemben határozottan empirisztikus. Művei közül említendők: Philosophia synthetica (1707); De sensu veri et falsi (1709); Philosophia pragmatica (1723). Nagy hatást tett R. a XVIII. sz. bölcseletére Crusius nevü tanítványa által.

2. R. Feodor Vasziljevics, orosz gróf és tábornok, szül. Mitauban 1784., megh. Karlsbad fürdőben 1856 jun. 2., német család sarja. Midőn I. Sándor cár 1849 elején a magyar szabadságharc leveretésére a bécsi udvarral szövetséget kötvén, hadseregeit hazánkra zúdította, R. az egyik orosz hadtest főparancsnokságát kapta és ily minőségben vett részt a váci és debreceni csatákban. Azután Görgey nyomában Arad felé nyomult, aki végre Világosnál aug. 13. seregével együtt letette R. előtt a fegyvert. R. a krimi háboruban is részt vett.

3. R. von Bechlaren (Bechelarn), a Nibelungének (l. o.) hőse, Pöchlar őrgrófja; Lachmann és Waitz mitikus, történelmi személyiséggé csak később átalakított hősnek tartják. Drámailag Osterwald (Halle 1849) és Dahn F. (Lipcse 1875) dolgozták fel. V. ö. Muth, Der Mythus des Markgrafen R. (Bécs 1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is