Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rudolf... ----

Magyar Magyar Német Német
Rudolf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rudolf

1. magyar király, a német-római császárok között e néven II. Szül. 1552 jul. 18., mint II. Miksa fia, megh. 1612 jan. 20. Ifjuságát II. Fülöp spanyol király udvarában töltötte, ahol azt az erős katolikus érzületet is nyerte, mely mindvégig jellemezte. 1572. Magyarországon, 1575. pedig Csehországban és a német birodalomban választatott uralkodóvá és 1576 okt. 12. foglalta el a trónt. A kormányzattal azonban nem igen törődött, hanem a prágai Hradsinban töltötte idejét, asztrologiai és alkémista buvárlapokba merülve. Udvarában Tycho de Brahe és Keppler hires asztronomusok is tartózkodtak. Azalatt a török egyre pusztított portyázásaival a Dunán túl, Horvátországban, a rendek által az 1578, 1581, 1582 és 1583. évi országgyüléseken felpanaszolt sérelmek pedig, melyek a nádorság be nem töltésére, az idegen zsoldosok garázdálkodására s a bécsi kamara illetéktelen beavatkozásaira vonatkoztak, sikertelenek maradtak. Erdélyben Báthory Zsigmond fejedelem Carillo jezsuita közbenjárásával a rendekkel folytatott hosszas huzavona után 1595 jan. 28. szerződést kötött R.-fal, mely szerint örökösen birja Erdélyt, elismeri R. felségét és ha fia nem lenne, átadja az országot, amit a következő év elején meg is tett, mivel Mária Krisztiernával kötött házasságából nem remélt utódot. Cserébe Oppelnt és Ratibort kapta, meg 50 000 tallér évi járadékot. Többszörös visszatérése és távozása után, miután 1599. rövid ideig Báthory Endre uralkodott, Erdély Mihály vajda hatalmába került, aki mint R. helytartója kormányozta. R. most hatalma tetőpontján lévén, erélyesen szándékozott fellépni a protestánsok ellen és először is bezáratta kassai templomukat 1603 nov. 11. Az 1604. évi országgyülésen nagy forrongás közepette tárgyalták a protestánsok sérelmeiket, a király pedig a felterjesztett 21 törvénycikkhez még egyet csatolt, melybne a katolikus vallás védelmére eddig alkotott rendszabályokat megerősíti és a vallási sérelmek országgyülési tárgyalását megtiltja. Erre Bocskay maga köré gyüjtötte a hajduságot, elfoglalta a felső vidéket, és Morvaországot meg Sziléziát is csatlakozásra szólította fel. Mikor R. a főhercegek gyakori felszólítására sem törődött Bocskay felkelésével, azok 1606 ápr. 25. Mátyás főherceget választották házuk fejévé, aki már az előző évben önállóan kezdett Bocskayval tárgyalni. 1606. létrejött az u. n. bécsi béke (l. Bocskay). Ezután R. a törökökkel kezdett a béke iránt tárgyalni, mely 1606 nov. 11. köttetett meg Zsitvatorokon 20 évre. R. 200 000 tallért fizet és minden harmadik évben ajándékot küld a portára. R. 1607 elején megtudván a főhercegek szövetségét és előbbi elhatározását megbánván, nem akarta végrehajtani a bécsi és zsitvatoroki békét, mire a magyarországi törökök s a hajduk is lázongani kezdtek. Mátyás ekkor számos előkelő magyar és ausztriai főurat (Illésházy, Homonnay, Thurzó, Révay Péter, Khlesl, ?erotin, Molar, Stahremberg stb.) szövetségbe vont, mely az 1608 elején tartott pozsonyi országgyülésen köttetett a magyar és ausztriai rendek között. Ezen egyezményt 1608 márc. 7. a morva urak is elfogadták. Célja nemcsak a két béke fentartása volt, hanem védekezés is más jogtalan támadások ellen. R. erre a regensburgi birodalmi gyüléstől kért segítséget, de itt a nézetek nagyon megoszoltak. Mátyás 1608 ápr. havában 20 000 főnyi sereggel bevonult Csehországba, mire R. átengedte Ausztriát, Magyarországot és megigérte, hogy Mátyás fogja örökölni a cseh trónt. Mátyás ezzel be nem érve, máj. 19. már Prága előtt állott, ugy hogy végre jun. 25. létre jött az egyezkedés, mely szerint Mátyás Morvaországot is kapja és öröklési jogot a cseh trónra, továbbá a magyar szent korona is visszaviendő Pozsonyba. Azonkivül a törökkel kötött béke is végrehajtatott. R. uralkodása alatt kezdődött a birodalomban ama pártoknak alakulása, melyek néhány év mulva a harminc éves háboruban szerepeltek. Már 1602. tett IV. Henrik francia király kisérleteket, hogy egy Habsburg-ellenes uniót hozzon létre, mely 1608 máj. 11-én meg is lett a németországi protestáns fejedelmek közt Anhalti Keresztény égise alatt. Ugyancsak 1608 jul. havában teremtette meg Miksa bajor választó a katolikus ligát.

2. R. Ferenc Károly József, trónörökös, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király fia, szül. Laxenburgban 1858 aug. 27., megh. Mayerlingben (Bécs mellett) 1889 jan. 30. Kilenc éves korában befejezte az elemi tárgyak tanulását. A magyar nyelvben, melyet tökéletesen elsajátított, első oktatója Rimely apát volt. Aztán, hogy mennél szélesebb körü műveltséget szerezzen, a gimnáziumi tantárgyakkal foglalkozott. Magyar irodalmi tanára Rónay Jácint (l. o.) püspök volt. A gimnáziális tantárgyak mellett tanulta a művészeteket, különösen rajzot, festészetet, zenét, a nyugateurópai nyelveket s ezeken kivül a csehet, lengyelt, s gyakorolta magát a különböző sportokban is. 1872. már a katonai tantárgyakat: a tereptant, fegyvertant, hadsereg-szervezetet, a gyalogsági és lovassági fegyvergyakorlatot is tananyagához csatolták. Mikor a középiskolai tantárgyakból az utolsó vizsgálatot is letette, bölcsészetet, jogot és államtudományokat tanult. Különös gonddal tanították a magyar közjogra, amelybe Bartos János miniszteri tanácsos vezette be. 1877 jun. 24. R.-ot nagykorunak nyilvánították; még ugyanez évben elkisérte a királynét Irországba és Angliába, ahonnan visszatérve Németországot utazta be. 1878 jul. katonai tényleges szolgálattétel végett a 36. gyalogezredbe lépett. Gyorsan előre haladván a katonai pályán, 1880 szept. már vezérőrnagy és egyúttal ellentengernagy lett. 1881 ápr. átvette Prágában a 18. gyalogdandár parancsnokságát, 1883. altábornaggyá léptették elő s a Bécsben állomásozó 25-dik gyalogezred parancsnokságával bizták meg. 1888 márc. a király a gyalogság főfelügyelőjévé nevezte ki. A királyi pár ezüstmenyegzője után 1879. R. ismét hosszabb külföldi útra indult. Bejárta Felső-Olaszországot, majd Spanyolországot, ahonnan Észak-Afrikába is elrándult. 1880. a szász királyi udvart látogatta meg Drezdában, azután ugyanez év tavaszán Brüsszelben, a belga királyi családnál tett látogatást. Ez utóbbi látogatásnak lett eredménye Stefánia kir. hercegnővel, II. Lipót bajor király leányával, anyai ágon József nádor unokájával való eljegyzése. Az eljegyzés egész bizalmas családi körben történt meg, de az esküvővel az ara fiatal kora miatt még várni akartak. E várakozási időt R. arra használta fel, hogy beutazza a Keletet. Elment Egyiptomba, meglátogatta Kairót, a piramisokat, a Nilus mentét, majd átment a szent földre, ahonnan Bécsbe tért vissza. 1881 máj. 10. megülte esküvőjét Stefánia főhercegnővel. Prágában, majd Bécsben laktak, a nyarat Laxenburgban töltve. 1883 szept. 2-án gyermekük született: Erzsébet főhercegnő. R.-ban, akinek ifju életét fel nem deríthető balvégzet oltotta ki, a magyar nemzet és vele együtt az egész monárkia legszebb reménye szállt sírba. Életének előzményei után országa népei, az emberiség és felvilágosodás előmozdítói, a tudományok művelői egyaránt sokat vártak tőle. Emlékezetes az a mondása, mellyel a bécsi elektromos kiállítást megnyitotta: vajha a világosság tengere áradna szét Bécsből. Velünk magyarokkal különösen rokonszenvezett, jól ismerte országunkat, szeretett hazánkban, főuraink között időzni, s élénk részt vett irodalmi életünkben is. Különösen a népismével és természetrajzzal foglalkozott behatóbban. Mind a két szakmát nagy becsü adalékokkal gyarapította. Irodalmi hirnevét Tizenöt nap a Dunán (1879) címü munkájával alapította meg, melynek egyes állatrajzi részleteit Brehm is felhasználta nagy természetrajzi művében. Ezt követte Vadászatok és szemléletek c. munkája. 1882. jelent meg Utazás a Keleten c. kétkötetes műve, amelybne Egyiptomban, a szent földön, a dalmát tengerpartokon, Korfuban, Epirusban, Albániában stb. tett utazásait és élményeit irja le ragyogó szinekkel. E feltünést keltett munkáiért 1880. a budapesti, majd a bécsi egyetem R.-ot tiszteletbeli tagjává választotta. Legbecsesebb alkotása a vezetése és közreműködése mellett megindított: Az osztrák-magyar monarchia irásban és képben c. nagy népismei vállalat volt, amelyből a trónörökös életében kilencven füzet jelent meg. E műhöz maga R. irt előszót és néhány nagyobb szép leirást a Weiner Waldról és a dunai ligetekről.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is