Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rudolf... ----

Magyar Magyar Német Német
Rudolf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rudolf

1. burgund királyok.

2. R., francia király (923-936), előbb Burgundot birta hercegi címmel, majd Capet Hugó sógorának támogatása mellett (923) III. vagy Együgyü Károly király ellen jelöltként lépett fel, mire a nagy hűbéresek őt választották meg frank királlyá. A polgárháboru R. előnyére dőlt el, sőt III. Károly maga is fogságba esett. 929-936. zavartalanul uralkodott. Örököst nem hagyott maga után. V. ö. Lippert, König R. von Frankreich és az utolsó Karolingokról szóló irodalmat.

3. R., német király, sváb herceg, IV. Henrik ellenkirálya, rheinfeldi Kuno gróf fia, 1057. elszöktette a kolostorból Ágnes császárné 11 éves Matild nevü leányát, ami által 1059. a sváb hercegség átruházását és a Burgund fölötti kormányt is biztosította magának. 1075-ben IV. Henrik oldalán harcolt a szászok ellen, midőn azonban 1076. VII. Gergely pápa IV. Henriket egyházi átokkal sujtotta, több német herceggel együtt R. is a királynak letétele s új választás megejtése céljából birodalmi gyülést hivott egybe Triburba. Henrik meghunyászkodása folytán ugyan 1077 tavaszáig elhalasztották a választást, de akkor, jóllehet Henrik időközben az egyházi átoktól megszabadult, márc. 15. Forchheimban mégis elejtették és R. választatott királlyá. Márc. 26. azután Mainzban meg is koronázták. Ezen idő óta azonban elhagyta őt a szerencse, még a saját hercegségében is ellenségekre akadt s igy kényszerülve volt a szászokhoz menekülni. Ezek szivesen fogadták és a pápai legátusok is kedveztek a «papkirály«-nak. A polgárháboru sokáig kétes eredménnyel dühöngött, R. győzött ugyan 1078 aug. 7. Mellrichstadt mellett, valamint 1080 jan. 27. Flarchheimnál, amikor aztán VII. Gergely is elismerte őt törvényes királynak. Okt. 15. Mölsen mellett (Merseburg közelében) ugyan szintén diadalmaskodott, de jobb karját vesztette és több halálos sebet kapott. Levágott karját szemlélve bűnbánólag igy kiáltott fel: Ezen karral esküdtem hűséget királyomnak! Másnap Merseburgban meghalt és ugyanott eltemettetett. V. ö. Grund, Die Wahl Rudolfs von Rheinfelden zum Gegenkönig (Lipcse 1870).

4. R. (habsburgi), német király.

5. R., német császár.

6. R.., osztrák herceg, szül. 1339., megh. 1368. II. Albrecht legidősebb fia, kit 1358 jul. 20. követett a trónon. Önálló, örökös hercegséggé akarta tenni országát és ebből a célból készítette az ugynevezett osztrák szabadságleveleket, melyek rég elhalt német királyok, sőt római császároktól kapott kiváltságokat tartalmaztak az osztrák hercegek javára. E hamisított oklevelek alapján felvette 1359. a főhercegi címet (archidux), mely címet a vele járó hallatlan nagy kiváltságokkal azonban IV. Károly császár (Petrarca által figyelmeztetve) meg nem erősítette, ami R.-t arra birta, hogy Nagy Lajos magyar királlyal szövetkezzen, kit még német ellenkirálynak is kiszemelt (1359). Lajos azonban nem vállalkozott erre a szerepre és R. később Károllyal kibékült. Sőt most Lajos szövetségesét, az aquilejai patriárkát támadta meg és vitte magával foglyul (1361), amiért Lajos ellenfele, a velencei köztársaság R.-ot megünnepelte. Lajos királyunk azonban kieszközölte a patriárka szabadon bocsáttatását és erélyes fellépésének az lett a következménye, hogy R. most ott hagyta a császárt és Lajos királlyal kötött szövetséget IV. Károly ellen (1362 jan. 2.). Kázmér lengyel király is csatlakozott a szövetségesekhez, szintugy (R. rábeszélése folytán) több német püspök. Károly császár ekkor csak is ugy menekült meg letevésétől, hogy Lajos királyunkkal kibékült. Erre R. is békét kötött Károllyal (1364), a mellett azonban Nagy Lajos királlyal is folytatta a barátságot, sőt 1364. örökösödési szerződést is kötött a magyar királlyal. Sőt R. szeme előtt mindvégig az a cél lebegett, hogy a magyar és cseh koronát is megszerzi, és a két szomszéd országot Ausztriával egyesíti. 1363. Tirolt szerezte meg családjának és a cseh Luxemburgokkal kötött örökösödési szerződést. 1365. megalapította a bécsi egyetemet (az első német főiskolát) és buzgósággal kezdte építeni a bécsi Szt.-István-templomot.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is