Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rugalmasság... buoyancy
rugalmasság... elasticity
rugalmasság... give
rugalmasság... pliableness...
rugalmasság... pliancy
rugalmasság... resilience
rugalmasság... resiliency
rugalmasság... spring
rugalmasság... stretch
rugalmasság... elastic
rugalmasság... elastic lim...
rugalmasság... elastic str...
rugalmasság... modulus of ...

Magyar Magyar Német Német
Rugalmasság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rugalmasság

az elméleti fizika értelmében az az ellenszegülés, melyet atestek külerők által előidézett alak- v. térfogatváltozással szembentanusítanak. A cseppfolyékony és gáznemü testek csak térfogatuk változtatásávalszemben gyakorolhatnak ellenszegülést, miután a kohézio csekélységénél vagyhiányánál fogva önálló alakkal alig vagy éppen nem birnak; R.-uk csakösszenyomásukat célzó erőkkel szemben, mint (ellen-) nyomás vagy feszítő erőnyilatkozik (l. Összenyomhatóság, Feszítő erő és Gáz). A szilárd testek R.-aellenben - és ezekre különösen fordítjuk figyelmünket e helyen - a bennökműködő kohéziónál fogva mindkét irányban, t. i. az alak- és atérfogatváltozással szemben nyilatkozik. Valamely szilárd test alak- vagy térfogatváltozásánakelőidézésére szükséges erő az akció és reakció egyenlőségének elvénél fogvaminden pillanatban a test ellenszegülésével egyenlő, úgy tehát az alak- vagytérfogatváltozást előidéző erő maga mértéke a test R.-ának. Minél nagyobb erőminél kisebb változást képes valamely testen előidézni, annál nagyobb az illetőtstnek R.-a. Felmerül azon kérdés, hogy a R. a testek mennyiben állandó,változatlan tulajdonságának tekinthető? Kiindulva a szilárd testeknek bizonyostermészetes állapotából, mely latt azon állapotot értjük, melyben minden külerőbehatásától menteknek tekinthetők, azok R.-ának változatlan volta nyilván abbanfog nyilatkozni, hogy bizonyos meghatározott alak- v. térfogatváltozásra - bárhányszor ismételtessék is az - mindenkor ugyanakkora külerő fog szükségeltetniés hogy a megváltoztatott alaknak vagy térfogatnak állandó fentartásárahasonlóképen állandó erő is lesz alkalmazandó. Ez azon feltevésre vezet, hogyaz illető test molekuláinak természetes elhelyezkedésében a külerők behatásaalatt csak muló változás beállott legyen, mely csak addig tart, mig a külerőkreá hatnak, hogy tehát a test a külerők hatásának megszüntével eredeti alakjátés térfogatát teljesen visszafoglalja. A jelzett tulajdonságot tökéletes R.-naknevezzük. A tapasztalás mutatja, hogy ha az erők nagysága és működésük tartamabizonyos, az anyagok minőségétől és az erők működési módjától függő határt túlnem lép, a testeken észlelhető változások csak mulók, de hogy a legtöbb testnélezen hatások aránylag szűkek és azokon túl maradandó változások beállanak(megnyulás, hajlítás, törés stb.). Ezen határ - a tökéletes R. határa -meghatározható vagy azon legnagyobb erő által, melynek bizonyos időn át történtbehatása után a test mérhető maradandó változást még nem mutat (szélsőkényszer) vagy azon legnagyobb muló alak- vagy térfogatváltozás által, melyet akülerők behatása alatt még megtűrhet a nélkül, hogy állandó változást mutatna(szélső változás). A R. fogalma népies felfogás szerint - amint a megelőzőkbőllátjuk - nem egyezik annak tudományos definiciójával.

Köznapi felfogás szerint azon testnek nagy a R.-a, mely nagyalakváltozást elszenvedhet és a külerő megszüntével eredeti alakját ismétvisszafoglalja; magának a szükségelt erőnek nagysága kevésbbé jön tekintetbe.Ezen fölfogás szerint p. a kaucsuk R.-a igen nagy, holott tudományos értelembenvéve éppen nem nagynak tekinthető, mert sem bizonyos célba vett változásra nemkiván nagy erőt, sem szélső kényszere, tehát azon legnagyobb erőbehatás, melyetmég maradandó változás nélkül elszenvedhet, nem nagy, nagy csak a szélsőalakváltozása. Látjuk, hogy a R. népies fogalma a tudományos felfogás szerint atökéletes R. határának jellemzésére használt szélső változás fogalmával egybeesik. A rugalmas testeknek alak- vagy térfogatváltozása tökéletes R.-uk határánbelül egyenes arányban áll a változást előidéző erővel, más szóval a testekR.-i ereje a R.-i határon belül arányos az alak- v. térfogatváltozással. Ezenmár Hooke által a XVII. sz.-ban «ut tensio sic vis« alakban kifejezett törvényalapján valamely test R.-ának foka bizonyos állandó szám által kifejezhető.Ezen állandó egyenlő a testre ható erő és az ez által létesített változáshányadosával és neveztetik az illető test R.-i modulusának. Az anyagok R.-ánakjellemzésére a R.-i modulusok helyett gyakran a R.-i koefficiensekhasználtatnak, ezek értéke egyenlő a modulusok reciprokjával és e szerint alétesített változás és az arra szükséges erő hányadosa által meghatározhatók.Gyakorlati szempontból nagy fontosságu a testek magatartásának ismerete R.-uktekintetébne oly erőkkel szemben, melyek azoknak megnyujtását v. összenyomását,hajlítását vagy csavarását célozzák s e szerint szokás huzással ésösszenyomással, hajlítással és csavarással szemben nyilatkozó R.-ot megkülönböztetni.

A húzással és nyomással szemben nyilatkozó R.-ot illetőleg,amely különösen terhek felfüggesztésére használt huzaloknál v. rudaknál(köteleknél, láncoknál stb.) vagy terhek alátámasztására szolgáló rudaknál ésoszlopoknál igénybe vétetik. Az eredmények a következőkben összefoglalhatók. Azigénybe vett test megnyulása vagy rövidülése annak R.-i határán belül arányosaz alkalmazott súly nagyságával, arányos a testnek saját hosszával és fordítvaarányos annak keresztmetszetével; különböző anyagoknál pedig azoknak egyformaalakja és egyforma terhelése mellett egyenesen arányos az illető anyagok R.-ikoefficienseivel. Megjegyzendő, hogy a húzás mindenkor a nyujtott testnek anyujtó erő irányára merőlegesen vett keresztmetszetének kisebbedésével, anyomás pedig annak nagyobbodásával jár s hogy az összenyomásra nézve az idézetttörvényszerüség - csak addig érvényes, mig a nyomott test - rúd, oszlop nemmutat kigörbülést.

A hajlítással szemben nyilatkozó R. különösen vizszintesfekvésü gerendák terhelése alkalmával vétetik igénybe; kiemelünk e helyenkülönösen három esetet: midőn ugyanis egy derékszögü-négyszögalakukeresztmetszettel biró gerenda: 1. egyik végén be van falazva és a teher amásik végére hat, 2. midőn mindkét vége be van falazva és a teher a középenműködik és 3. midőn a két vége csak fel van támasztva és a teher a közepén vanalkalmazva. Midőn az egyik végén szilárdul befalazott és másik végén terheltgerenda a teher alatt meghajlik; ezen meghajlás a gerenda felsőrétegeinek megnyujtásával, alsó rétegeinek összenyomásával jár. Ezen két rétegközött kell egy oly harmadik rétegnek lennie, melynek eredeti hossza a hajlításfolytán nem változott meg.

Ezen rajzunkban AB-vel jelölt úgynevezett neutrális réteg Bvégpontjának elhajlása az AG vizszintestől a BG vonal - az úgynevezetthajlítási nyíl - által méretik. A hajlítási nyíl meghatározza a külerők általelőidézett változást és szolgál a gerenda R.-ának megitélésére. A közepénterhelt és két végén megtámasztott gerendánál, valamint a két végénbefalazott gerendánál hasonlóképen a B´G´ és B"G" távolságokjelentik a hajlítási nyilat. Ezen három esetben a gerendák meghajlása R.-ukhatárán belül a következő három mennyiségtani kifejezés által van meghatározva:

melyben e az anyag R.-ikoefficiensét, P a terhet, L a gerenda egész hosszát, B szélességét és Hvastagságát (magasságát CE) jelenti. Ezen képletek szerint mind a három esetbena gerenda meghajlása annak R.-i határán belül egyenesen arányos annak R.-ikoefficiensével, a teherrel és hosszának köbével, fordítva arányos pedigszélességével és vastagságának köbével, de egy és ugyanazon mind a három módonigénybe vett gerendának meghajlásai úgy aránylanak egymáshoz, mint 4:1/4:1/16vagy mint 64:4:1. Hasonlók a képletek a körkeresztmetszetü gerendáknál,csakhogy a nevezőbe BH3 szorzat helyébe 3.p..R4teendő, hol R a gerenda keresztmetszetének sugarát jelenti. Midőn valamely rúdvagy huzal egyik végén szilárdul megerősíttetik, másik vége pedigmegcsavartatik, akkor annak ellenszegülése mint csavarási R. nyilatkozik.Megemlítendő, hogy miután a testek kohéziója hőmérsékletük által tetemesenbefolyásoltatik, azok R.-a is a hőfok változásával módosul, rendszerint R.-uk ahő emelkedésével csökken. A R. igen sokoldalu alkalmazást talál: igy arúgókban, hogy általuk bizonyos állandó nyomás gyakoroltassék vagy heveslökések hatása hosszabb időre felosztassék és igy enyhíttessék, az órákspirális rúgóiban, hogy mint hajtó erő és mint mozgás-szabályozó szolgáljanak,a rúgós mérlegekben terhek mérésére, a rúgós dinamométerekben emberi és géperőkmérésére, tudományos célokra, p. az aneroid barométerben és a különböző torziósmérlegekben, erőknek és azok csekély változásainak mérésére, stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is