mesterséges takaró, melyet testünkön hordozunk, hogy azt az
éghajlati és légköri behatások ellen védjük. R.-nál főleg az erkölcsi,
esztetikai, egészségügyi és célszerüségi szempontok a mértékadók, figyelembe
veendő azonban a R. szine, anyagának minősége és a szövet vastagsága is. A R.
alsó és felső ruhák csoportjára osztható. Az alsó ruháknál főleg csak az
egészségügyi szempontok a mértékadók s itt megjegyzendő, hogy a gyapjunak az a
jó tulajdonsága van, hogy igen sok vizet képes felvenni a nélkül, hogy szálai
összetapadnának s hogy a vizet lassan veszti el, azaz igen lassan szárad. Ezen
tulajdonságánál fogva gyapju alsóingben télen sokkal kevésbbé vagyunk kitéve a
meghűlés veszélyének, mint len- vagy pamutingben, mert a gyapju a test
izzadságát felveszi, de likacsosságánál fogva a párolgást nem akadályozza meg
teljesen és mert akkor, amidőn a test már nem izzad, igen lassu száradásánál
fogva kevés meleget von el a testtől; holott a pamut-, de leginkább a
lenszövetek a viz felvétele folytán rugalmasságukat vesztik s a testhez
tapadnak, mi által a porózus lélekzést hátráltatják s mert akkor, midőn a test
már nem izzad, a gyors száradás folytán a testtől sok meleget vonnak el s oly
gyorsan, hogy a hűlés könnyen beállhat. Amily célszerü s egészséges a gyapju
alsó ruha hordása télen, épp oly káros ez nyáron. A gyapju, mert lassan szárad,
párákkal telt légréteget tart lekötve a test és az alsó ruha között s ezzel a
test szabad párolgását, amire nyáron sokkal nagyobb szüksége van, gátolja s
bőrbetegségeket idéz elő. Mind a len, mind a pamut gyorsan szárad és ezért
nyári alsó ruhákra alkalmasak. A len száradása gyorsabb, azért hidegebb
tapintatu a pamutnál. Egészségi szempontból lehetőleg oly szinü szövetből
készítsük az alsó ruhát, amelyen a piszok könnyen észre vehető és jól
kimosható. Fertőző anyagok legkönnyebben a lenszövetből moshatók ki, nehezebben
a pamutból és legnehezebben a gyapjuból és selyemből. Kórházi ágynemüekre és
női ingekre ezért legalkalmasabb a lenszövet, mig a férfi-fehérnemüre a pamut
is megfelelő. A felső ruháknál az éghajlati viszonyok ellen való védekezést, a
célszerüséget és az esztétikai és erkölcsi szempontokat veszik figyelembe,
midőn a R. szinét, anyagát s alakját állapítják meg. A szin a nap melege elleni
védekezésnél bir nagy szereppel. Minél világosabb a szin, annál több sugarat
képes visszaverni s minél sötétebb, annál többet nyel el, tehát jobban melegít.
Ez okból nyáron fehér vagy világos szinü ruhában jobban tűrjük a hőséget, mint
sötét ruhában. A hideg elleni védésnél azonban a szin befolyása lényegtelen. A
szin választásánál leginkább az esztétikai és célszerüségi viszonyokat veszik
figyelembe, de igen sokszor csak a divat (l. o.) szeszélyét. Az anyag
minőségének megválasztásánál, ha a hideg elleni védekezést tartjuk szem előtt,
figyelembe kell vennünk, hogy a gyapju göndörségénél fogva sokkal lazább
szövetet ád a len s pamutnál s mert a lazább szövetben több levegő foglaltatik,
a levegő pedig a meleg vezetését gátolja, azért a gyapju- és a selyemszövet is
rosszabb melegvezető, azaz télen jobban visszatartja a test melegét, mint a
pamutszövet. Ugyanazon anyagból készült szövetek közül az tartja vissza jobban
a meleget, amely lazább szerkezetü. A szőrmefélék leglazábbak, azért a legjobb
védők is, ezek után következnek a laza s bolyhos szövetek, a bársonyszerü
szövetek és utolsó sorban a sima vászonfélék. A szövet anyagának
megválasztásánál figyelembe kell még vennünk, hogy a gyapju- és selyemszövet
sokkal tartósabb, de sokkal drágább is a pamutnál, továbbá, hogy a selyem- s
gyapjuszövet sokkal rugalmasabb a pamutszövetnél, miért is jobban adja vissza a
szabást, szebben simul s szebben szedhető ráncokba a pamutszövetnél. Felső
ruháknál a szin és az anyag minőségén kivül a szabás, vagyis a ruha alakja és tekintetbe
jő. Az alak választásánál a célszerüséget főleg az egyenruháknál vesszük
figyelembe, a többi esetben a célszerüség csak másodrendü szerepet játszik s
első sorban a divat szeszélyét vagy a hagyományokat - népszokásokat - és az
esztétikai és erkölcsi szempontokat veszik figyelembe.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás