Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
rühösség itch

Magyar Magyar Német Német
Rühösség... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Rühösség

rüh, rühkór (scabies), a rühatkáktól okozott fertőző bőrgyuladás, mely a házi állatok között sokszor járványosan is előfordul. A fertőzés beteg állatok vagy a velök érintkező tárgyak (takaró, szerszám, kefe, vakaró stb.) és az állatokat ápoló egyének közvetítésével történik. A lappangás ideje (incubatio) a szerint, amint több vagy kevesebb rühatka jutott az állat bőrére, rövidebb (14 nap) vagy hosszabb (3-6 hét) ideig tart. A R. hosszabb fennállása következtében az állatok rendesen lesoványodnak, teljesen elgyengülnek, sőt el is hullhatnak. Leggyakoribb a juhokon, kutyákon és lovakon, ritkább a szarvasmarhákon, macskákon és sertéseken. A juhok R.-ét leginkább a Dermatocoptes atkák okozzák, melyek rendesen közvetlen fertőzés útján, betegekről jutnak egészséges juhok bőrére. Főképen a meleg évszakokban és melegaklokban terjed rohamosan s első sorban a gyapjuval bőven fedett testrészeken, a farok tövén és kereszttájon mutatkozik, ahonnan a hátra, nyakra, vállakra és oldalsó testrészekre terjed át. A betegek dörzsölődzenek, rázzák magukat s ha a viszkető testrésznek megfelelőleg a gyapjut szétválasztjuk, kölesmekkoraságu, szürke-sárga vagy vöröses kis csomókat látunk a bőrön, melyek szétszórva vagy nagyobb csoportokban jelentkeznek s körülöttük a bőr vörös és érzékeny. Később gennyes hólyagcsák fejlődnek s megrepedve, tartalmuk a levált külhámmal és gyapjuzsírral elegyedve, sárgás-barna pörköket képez. A bőr megvastagodik, pergamentszerüvé, ráncossá lesz, helyenként berepedezik és kifekélyesedik a folytonos dörzsölődzés folytán; a meglazult gyapju pedig pamatokban kiemelkedik és később kihull. Sokkal ritkább juhokon a Sarcoptesektől és a Dermatophagusoktól okozott R., melyek közül az első a fejen, mig az utóbbi leginkább a lábakon jelentkezik. A kutyák R.-e, melyet a Sarcoptes squammiferus okoz, többnyire a fejen kezdődik, de felléphet a mellkason, hason, farok tövén sé a lábakon is, amely testtájakról átterjed a szomszédos bőrrészletekre s vörös foltokban, apró csomócskákban, hólyagokban és heves viszketésben nyilvánul; majd nedvedző felületek s vaskos pörkök keletkeznek a bőrön. A szőr kihull, a bőr megvastagodik s főképen a nyakon és fejen vaskos ráncokat képez, ami igen sajátságos kinézést kölcsönöz a rühes kutyáknak. - Lovakon a R.-nek mind a 3 alakja előfordul. A Sarcoptes-R. a fejen, nyakon, vállakon, mellkason v. a nyereghajlásban mutatkozik először, de kiterjedhet az egész testre is. A Dermatocoptes-R. a test védett részein (sörény alatt, farkon, gégejáratban, vaszorán, tőgyön vagy a combok belső felületén) kezdődik, de felléphet a háton, maron, sőt más testrészen is. Rendesen csak kisebb, körülirt bőrterületen észlelhető és lassan terjed. A Dermatophagus-R. a lábakon és pedig leginkább a csüdhajlásból kiindulólag fordul elő; átmehet a lábak mellső felületére és magasabban fekvő részére, sőt a vállakra és nyakra is, de terjedése annyira lassu, hogy csak hónapok mulva ismerhető fel. A bőrön keletkező jelenségeken kivül szembeötlő tünete még az is, hogy lovak állandóan, csaknem görcsösen dobognak s gyakran kirugnak beteg lábukkal. - Szarvasmarhák R.-ét főképen a Dermatocoptes és Dermatophagus atkák okozzák. Az előbbiektől okozott gyakoribb, leginkább a nyakon, tarkótájon és faroktövön kezdődik, később a hátra, mellkasra, vállakra vagy a szarvak tövére terjedve át. A R. második alakja a végbél és a faroktő körül lép fel, ha azonban az állat bőrét nem gondozzák, elterjedhet az egész testen. Kivételesen Sarcoptes-R.-et is észleltek már szarvasmarhákon, ha rühes lovakkal érintkeztek. - Sarcoptesek okozzák a macskák R.-ét is, amely első sorban a fejen mutatkozik, de kiterjedhet a nyakra, sőt az egész testre is, amikor a talpakon lép fel először. Azonkivül előfordul közöttük a fül-R., melyet a Dermatophagus atkák idéznek elő. - Sertéseken szintén a fejen (szemhéjak, pofák, fültájék) kezdődik a R., előidézői a Sarcoptes atkák. A fejről a nyakra, hátra, lábak belső felületére vándorolnak át, ennek folytán a R. az egész testre kiterjed s rajta korpaszerü pikkelyek, később vastag fehéres-szürke vagy ezüstfényü pörkök keletkeznek, a serték meglazulnak és kihullanak.

Kezelés előtt a bőr alaposan megtisztítandó a beszáradt pikkelyektől és pörköktől. A rühellenes szereket pedig nemcsak a feltünően megbetegedett helyekre kell alkalmazni, hanem a szomszédos bőrrészletekre is, ha pedig a R. nagyon elterjedt, az egész testre. A rühellenes szerek csak az atkákat ölik meg, de a petéket nem, egy idő mulva tehát ismételendő a kezelés. A Sarcoptes-R. sokszor nehezen gyógyítható s néha hónapok telnek bele, mig a gyógyulás bekövetkezik. A leghatásosabb rühellenes szer a kreolin, melyet főképen a juhok R.-nek kezelésére használnak. A juhokat, ha lehet, meg kell nyiratni s a feltünően rühes bőrrészleteket kreolin-linimentummal (kreolin s borszesz 100 g., zöld szappan 800 g.) bedörzsölni, hogy a pörkök fellágyuljanak. A tulajdonképeni kezelés aztán kétszeri megfürösztés kreolin-oldatban (6,5 lit. kreolin, 250 lit. 30°C. meleg vizre 100 juhnak). Minden fürösztés 3 percig tart s utána ugyanannyi ideig kefével erősen végigdörzsölendő az egész test és kis időre még egyszer be kell mártani a juhot a fürdőbe. 7 nap elteltével ezen eljárás ismételendő; ha kellő gondossággal végeztetik, mindig eredményes. Kutyák kreolin-linimentummal kezelendők, mellyel a rühes bőrrészletek naponta bedörzsölendők. Kiterjedt R. esetén egyszerre a testnek csak egyharmadát kenjék be. 10 nap mulva a kenőcs fürdőben lemosatik. Érzékeny bőrü kis állatok R.-ének gyógyítására alkalmas a perui balzsam, sztirax, benzol és ichtiol is. Lovak szintén kreolin-linimentummal, azonkivül kreozot-, kátrány- és kénkenőcs bedörzsölésével, szublimát-oldattal vagy dohányforrázattal való lemosással gyógyíthatók. A szarvasmarhák, sertések és más állatfajok R.-e hasonló módon kezelendő. Terjedése ellen való védekezés szempontjából a rühes állatok az egészségesektől teljesen elkülönítendők. A helyiség, ahol beteg állat tartózkodott, valamint a takarószerszám s mindaz, amivel érintkezett, alaposan fertőtelenítendő, miután a rühatkák nemcsak más állatokra, de sőt az emberekre is átmehetnek, hasonló betegséget okozva azokon is. A R. az 1888. VII. t.-c. értelmében a hivatalból jelentendő betegségek közé tartozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Jákó Mária (2013/10/19):

A selyemfű vagy szénaalom okozhat rűhesedést a sertéseknél?



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is