Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Rumford... ----

Magyar Magyar Német Német
Rumford... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Rumford

(ejtsd: römfrd) Benjámin gróf, angol fizikus, szül. Rumfordban (É.-Amerika) 1753 márc. 26., megh. Auteuilben (Páris mllett) 1814 aug. 21. Tulajdonképeni neve Thompson volt, csak később, midőn német birodalmi grófi rangra emelték, vette fel a R. nevet. 13 éves korában egy salemi kereskedő házába került mint tanonc, de itt csak 1769-ig maradt, amikor az amerikai szabadságharcot megelőző mozgalmak kezdődtek. Egy darab ideig Woburnban, később pedig Rumfordban tartózkodott, hol meg is házasodott. Majd az amerikai hadsereg kötelékébe lépett, hol azonban angol tisztekkel való összeköttetései maradását lehetetlenné tették; ekkor angol szolgálatba lépett és a harcban hazája ellen vett részt. 1776. Londonba ment, hogy az angol katonáknak Bostonból való kiűzetését hirül vigye. Londonban a gyarmatok miniszterének annyira megtetszett fellépése, hogy neki hivatalában állást adott és őt csakhamar alállamtitkárává tett. Később egy amerikai ezrednél alezredesi állást nyert. R. mindig nagy hajlandóságot érzett a katonai élet iránt és igy, mikor Anglia és A.-Amerika megkötötték a békét, elhagyta az angol szolgálatot és a német császárnak akarta felajánlati szolgálatait, ki akkor Törökországgal volt harcba. Miután a bajor választó-fejedelem Károly Tivadar felszólította, hogy maradjon Bajorországban, R. itt különböző magas államhivatalt töltött be, mig végre hadügyminiszter lett, mely állásában Bajorországnak nagy hasznára volt; a hadsereget újjá szervezte, továbbá az akkor kivált Münchent elemi csapásként elárasztó koldusoknak a hadsereg felszerelése körüli munkával való elfoglalásával rendkivül nagy érdemeket szerzett. Később Londonban tartózkodott és itt a kisérleti kutatás fejlesztésére sokat tett; a Royal society és a philadelphiai American academy of arts and sciences számára két pályadíjat tűzött ki, ezenkivül ő volt a Royal institution megalapítója (1800). Miután Bajorországba visszatért, egy ideig a távol levő választófejedelem helyett ő vezette az ország ügyeit. Károly Tivadar halála után (1799) R. is elhagyta a bajor udvart, mivel a trónra lépő választó-fejedelemmel nem tudott megférni. Párisba ment, hol Bonaparte nagy tisztelettel fogadta; 1803. az Institut levelező tagja lett; Franciaországot ezután élete végéig nem hagyta el többé. Itt házasodott meg másodszor, oltárhoz vezetvén Lavoisier özvegyét; azonban második házassága nem volt szerencsés, miért is azt 1809. felbontották. R. mint tudós legnagyobb érdemeket a hőtan terén szerzett. Munkái közül a következő címüeket említjük: Philosophical papers, being a collection of memoirs, dissertations and experimental investigations relating to various branches of natural philosophy and mechanics (London 1803); Recherches sur la chaleur développée dans la combustion et dans la condensation des vapeurs (Páris 1813); New experiments on heat (Phil. Tr. 1786, 1792); An inquiry concerning the source of the heat which is excited by friction (u. o. 1798); An inquiry concerning the nature of heat and the mode of its communication (u. o. 1804); Experimental investigations concerning heat (Nicholson"s Journ. XII., 1805); Inquiries concerning the heat develloped in combustion, with a des cription of a new calorimeter (u. o. XXXII., 1812); Recherches sur la chaleur (Mém. de l"Instit. VI., 1806). Ezenkivül számos kisebb-nagyobb értekezést irt. Münchenben 1795-ben szobrot állítottak neki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is