Rumford
híres emberek
(ejtsd: römfrd) Benjámin gróf, angol fizikus, szül.
Rumfordban (É.-Amerika) 1753 márc. 26., megh. Auteuilben (Páris mllett) 1814 aug.
21. Tulajdonképeni neve Thompson volt, csak később, midőn német birodalmi grófi
rangra emelték, vette fel a R. nevet. 13 éves korában egy salemi kereskedő
házába került mint tanonc, de itt csak 1769-ig maradt, amikor az amerikai
szabadságharcot megelőző mozgalmak kezdődtek. Egy darab ideig Woburnban, később
pedig Rumfordban tartózkodott, hol meg is házasodott. Majd az amerikai hadsereg
kötelékébe lépett, hol azonban angol tisztekkel való összeköttetései maradását
lehetetlenné tették; ekkor angol szolgálatba lépett és a harcban hazája ellen
vett részt. 1776. Londonba ment, hogy az angol katonáknak Bostonból való
kiűzetését hirül vigye. Londonban a gyarmatok miniszterének annyira megtetszett
fellépése, hogy neki hivatalában állást adott és őt csakhamar alállamtitkárává
tett. Később egy amerikai ezrednél alezredesi állást nyert. R. mindig nagy
hajlandóságot érzett a katonai élet iránt és igy, mikor Anglia és A.-Amerika
megkötötték a békét, elhagyta az angol szolgálatot és a német császárnak akarta
felajánlati szolgálatait, ki akkor Törökországgal volt harcba. Miután a bajor
választó-fejedelem Károly Tivadar felszólította, hogy maradjon Bajorországban,
R. itt különböző magas államhivatalt töltött be, mig végre hadügyminiszter
lett, mely állásában Bajorországnak nagy hasznára volt; a hadsereget újjá
szervezte, továbbá az akkor kivált Münchent elemi csapásként elárasztó
koldusoknak a hadsereg felszerelése körüli munkával való elfoglalásával
rendkivül nagy érdemeket szerzett. Később Londonban tartózkodott és itt a
kisérleti kutatás fejlesztésére sokat tett; a Royal society és a philadelphiai
American academy of arts and sciences számára két pályadíjat tűzött ki,
ezenkivül ő volt a Royal institution megalapítója (1800). Miután Bajorországba
visszatért, egy ideig a távol levő választófejedelem helyett ő vezette az
ország ügyeit. Károly Tivadar halála után (1799) R. is elhagyta a bajor udvart,
mivel a trónra lépő választó-fejedelemmel nem tudott megférni. Párisba ment,
hol Bonaparte nagy tisztelettel fogadta; 1803. az Institut levelező tagja lett;
Franciaországot ezután élete végéig nem hagyta el többé. Itt házasodott meg
másodszor, oltárhoz vezetvén Lavoisier özvegyét; azonban második házassága nem
volt szerencsés, miért is azt 1809. felbontották. R. mint tudós legnagyobb
érdemeket a hőtan terén szerzett. Munkái közül a következő címüeket említjük:
Philosophical papers, being a collection of memoirs, dissertations and
experimental investigations relating to various branches of natural philosophy
and mechanics (London 1803); Recherches sur la chaleur développée dans la
combustion et dans la condensation des vapeurs (Páris 1813); New experiments on
heat (Phil. Tr. 1786, 1792); An inquiry concerning the source of the heat which
is excited by friction (u. o. 1798); An inquiry concerning the nature of heat
and the mode of its communication (u. o. 1804); Experimental investigations
concerning heat (Nicholson"s Journ. XII., 1805); Inquiries concerning the heat
develloped in combustion, with a des cription of a new calorimeter (u. o.
XXXII., 1812); Recherches sur la chaleur (Mém. de l"Instit. VI., 1806).
Ezenkivül számos kisebb-nagyobb értekezést irt. Münchenben 1795-ben szobrot
állítottak neki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|