Rumy
híres emberek
Károly György, gazdasági tanár és szakbeli iró, szül. Iglón
(Szepes) 1780 nov. 18., megh. Esztergomban 1847 ápr. 5. Késmárkon és
Debrecenben befejezett tanulmányai után a göttingai egyetemre ment, honnét
három év mulva, 1803. hazatérve, a lőcsei s az iglói evangelikus liceumokban
tanárkodott; később Szolnokon lelkész és 1810. Sopronban ismét tanár lett.
1813. Festetics György gróf a keszthelyi Georgiconhoz hivta, hol nov. elejétől
fogva harmadfél éven keresztül a mezőgazdaságtan tanára, 1816. pedig archon s a
grófi liceum igazgatója lett, de még ezen év márc. 4. lemondván állásáról, a
karlócai liceumnál vállalt igazgatói állást. 1821. a pozsonyi evang. liceum
másodrektorává választották, de 1824-ben ezen állását is elhagyta, innét Bécsbe
ment, irói működést fejtve ki. Itt azután a katolikus vallásra tért át, mire
Rudnay primás 1828. Esztergomban a magyar jog s a statisztika tanárává tette,
mely állást haláláig viselte. Állhatatlansága és vallásváltoztatása miatt erős
megtámadásokat intéztek ellene a nyilvánosság előtt. Sokoldalu irodalmi
munkásságot fejtett ki. Főbb művei: Populäres Lehrbuch der Oekonomie (Bécs
1808, 2 köt.); Agricola experimenta (1813); Erdei instrukció (1813); Von der
jetzigen Beschaffenheit d. Georgicons zu Keszthely (1814); Gemeinnützige
ökonomisch-technologische Belehrung für Haushaltungen in Städten und auf dem Lande
(Pest 1816); Anleitung zum Bierbrauen (Bécs 1826); Újonnan felfedezett módja a
lóetetésnek széna nélkül (Kassa 1833); Verzeichniss und Beschreibung der
Carpathischen Blätterschwämme im Zipser Komitate (1834); Karlovicz flórája.
Kiadta a következő gyüjteményt: Monumenta hungarica sermone nativa scripta,
vagyis a magyaroknak magyar nyelven irt emlékezetes irásaik (Pest 1815-17, 3
köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|