Ruszcsuk
földrajz
(Ruscsuk, Russze), az ugyanily nevü kerületnek, bolgár
érseknek, örmény püspöknek és osztrák-magyar konzulnak székhelye Bulgáriában, a
Duna jobb partján, Gyurgyevóval szembne, ahol a Lom torkollik belé, vasút
mellett, (1888) 27 194 lak., akik közt 14 229 bolgár, 8177 török, 1975 spanyol
zsidó stb., arany-, ezüst-ékszerkészítéssel, cipő- és ruhavarrással; élénk
kereskedéssel, különösen gabonakivitellel; 29 mecsettel, több bolgár és örmény
templommal; földmives-iskolával. Jelentékenyebb épülete a metropolitának a Duna
partján álló palotája. R.-ról először az 1503-iki török-magyar békekötésben
történik említés. 1640. már öttornyu vár védelmezte. 1673-tól 1755-ig egy kis
ragusai kereskedelmi telep volt benne. II. Katalin cárnő hadai ellenében nagyon
megerősítették. 1810 szept. 27. hosszas ostrom után az oroszok kezébe került,
akik azonban 1811 jul. 26. fölégették és elhagyták. 1877. újabb erődítményekkel
látták el, amelyek közül a Levent Tabia volt a legjelentékenyebb. Ugyanazon
évben az oroszok újra ostrom alá fogták, de az Ahmed Kaiszerli pasától védett
város csak 1878 febr. 21. adta meg magát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|