Ruszek

József, bölcseleti és nyelvészeti iró, veszprémi kanonok, szül. Pápán 1779 márc. 1., megh. Veszprémben 1851. Pápán végezte alsóbb iskoláit, a bölcsészetet Győrött; Veszprémben a papi pályára lépett s 1800. végezte a teologiát Pozsonyban. Erre tanulmányi felügyelő, majd teologiai tanár lett, végre 1814. keszthelyi plébános és hahóti apát. Veszprémi kanonokká 1834. nevezték ki. Mint teologiai tanár néhány bölcsészeti munkát adott ki: A filozofiának előljáró értekezései (1812); A filozofiának summás rajzolatja vagyis enczyclopédiája (1811) és A filozofiának rövid históriája (1811, mindhárom Veszprémben). Nagy ellensége volt a nyelvújításnak, része volt a Mondolat (l. o.) közrebocsátásában 1813. s utóbb keszthelyi plébános korában is egyik támasza volt az ortologusok dunántúli csoportjának. Festetics György gr. helikoni ünnepein is részt vett.

Forrás: Pallas Nagylexikon