Ruta

(Ruta L.), a róla nevezett család füve vagy félcserjéje; 40 faja (hazánkban 3) a mediterrán flórában, továbbá Ázsia Ny-i és közép részén terem. Levele váltakozó, különbözőképen összetett, mirigyesen pontozott, erős szagu, virága sárga v. zöldes, 4-5-ös tagu, ritkán hármastagu, himje 8-10, a termő alatt levő diskuszból ered, tokja kissé húsos, 4-5 karéju, a csúcsán alig nyílik fel. A kerti ruta (R. graveolens L.) Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. Egész 9 dm. magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatu és nagyon keserü füvében a keserü extraktivumon kivül olyan csípős párolgó olaj (0,25%, a termékében 1%) van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyuladást okoz. A hegyi ruta (R. montana L.) a mediterrán vidék száraz, köves helyein terem. Erős szagu, izgató és csípős, külsőleg heves gyuladást okozhat. Összetétele: holdruta, seprőruta stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon