Ruyter

(ejtsd: rajter) Adorján, hazánk történetébe is bejátszó hirneves hollandi tengernagy, szül. Vliessingenben 1607 márc. 24., megh. 1676 ápr. 29. Tizenegy éves korában hajósinas s 1635. már kapitány volt a holland hajóhadnál. Több éven át az indiai tengereken szolgálván, 1645. tengernagy lett. 1652. háboru törvén ki Hollandia és Anglia között, R. nagy mértékben kitüntette magát. Majd a svédeket győzte le (1659) s győzelme után nemesi címet s évdíjat kapott a dán királytól. 1666. újra az angolok ellen küzdött változó szerencsével s a bredai béke (1667) megkötésére akármelyik diplomatánál is többet tett. 1671., elhatározó eredmény nélkül ugyan, több tengeri csatát vívott az egyesült angol és francia hajóhadakkal. 1675. a Földközi-tengerre küldetett s kétségbeesett küzdelmet vívott a hirneves Duquesne francia admirállal; a győzelem a franciáké lett ugyan, de R. is tisztességes visszavonulást szerzett magának Szimbura kikötőjébe. E csatában egy ágyugolyó elszakította lábát és a nagy hős súlyos sebében meghalt. Szülővárosában, valamint Amsterdamban s Rotterdamban fényes szobrokat emeltek neve tiszteletére. Hazánk történetébe annyiban játszik be a hős tengernagy neve, hogy a hazai protestánsok ellen az u. n. gyászévtized (1671-81) alatti üldözés idején a nápolyi gályákra küldött magyar protestáns lelkészek, szám szerint 26, az ő erélyes közbelépésére szabadultak meg láncaiktól. Ezen hitvalló magyar lelkészek szenvedésének és megszabadulásának emlékezetére Debrecenben a református nagytemplom és főiskola között emlékoszlop állíttatván föl 1895., ezen oszlop elején egy bronzozott gálya csillog, alatta e felirattal: Ruyter Adorján tengernagy, a szabadító, 1676 febr. 11.

Forrás: Pallas Nagylexikon