Rydberg

Ábrahám Viktor, svéd iró, szül. Jönköpingben 1829 dec. 18., megh. Stockholmban 1895 szept. 21. Lundban jogot tanult és 1855-1876. a Göteborgs Handelstidning szerkesztőségében dolgozott. 1877 óta tagja a svéd tizennyolcak akadémiájának; 1887. a szabad művészetek, 1889 óta a tudományok akadémiája is tagjává választotta. 1889. a művelődéstörténelem tanárává nevezték ki Stockholmba. Művei: Singvalla (romantikus elbeszélés, 3. kiad. 1876); Den siste Athenaren (Az utolsó athéni, 1859, R. főműve, 3. kiad. 1876); Bibelns lära om Kristus (A biblia tanítása Krisztusról 1862; az új-luteránus reakció ellen); nagyon tetszett Medeltidens magi (A középkor mágiája) c. könyve is. 1873. R. Olasz- és Franciaországba utazott, s utazásainak eredményét Romerska dagar (Római napok, új kiad. Stockholm 1877) és Romerska sägner om Paulus och Petrus (1874) c. műveiben irta meg. Legújabb munkái: Undersökningar i germanisk mythologi (Kutatások a germán mitologia köréből, 1884-1889, 2 köt.); Fädernas gudasaga (Az atyák istenmondái, 1887) és Vapensmeden (A fegyverkovács, 1891). R. lefordította Goethe Faustját is (1876) és kiadott költeményeket is: Dikter (1882 és 1891), amelyeket formájuk szépsége és gondolataik gazdagsága jellemez. V. ö. Schenk, A. V. R. (Marburg 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon