Saarbrücken

az ugyanily nevü járás székhelye, a saarmelléki szénmedence középpontja Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, Sankt-Johannal szemben, vasút mellett, (1890) 13 812 lak., hajító szíj-, ecet-, tapéta- és vasárukészítéssel, bőr- és sörgyártással, szénkereskedéssel; városházzal, amelyben az I. Vilmos császár rendeletére a francia-német háboru egyes epizódjait ábrázoló Werner-féle képek láthatók; egy kastéllyal, amelyben 1793-ig a nassau-saarbrückeni hercegek laktak, akiknek síremlékei a kastély melletti templomban láthatók. A város (az ókorban Augusti muri) az egykori S. grófságnak volt fővárosa, amely 1381-1797. a nassaui hercegi család egyik ágáé volt és 1801-ben Franciaországhoz, 1815. pedig legnagyobb részében Poroszországhoz került. Az 1870-71-iki német-francia háboruban aug. 2. itt volt az első összeütközés németek és franciák közt, amelynek maga Napoleon császár és a trónörökös voltak szemtanui; ez utóbbi itt állt tűzpróbát. A város ekkor a franciák kezébe került, de az aug. 6. Spicheren mellett kivívott porosz diadal után a franciák a városból kivonultak. V. ö. Köllner, Gesch. der Städte S. u. St.-Johann (Saarbrücken 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon