Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sabbatai Ce... ----

Magyar Magyar Német Német
Sabbatai Ce... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sabbatai Cevi

zsidó álmessiás, szül. Szmirnában 1626., megh. Albániában 1676. Már ifju korában elmélyedett a Kabbala (l. o.) tanaiba és szép megjelenése és aszketikus élete által hatni tudott a tömegekre. 1648-ban, mely esztendőre a zsidó miszticizmus amugy is kilátásra helyezte a Megváltó jövetelét, mint messiás lépett fel. Szülővárosa rabbi-kollégiuma e miatt átok alá fogta, mire Szalonikibe s onnét, szintén a rabbik által kiüldözve, Moreába, majd Kairóba, azután Jeruzsálembe ment, hol nagy feltünést keltett. Magában Jeruzsálemben nem tarthatta magát, de Kis-Ázsia egyéb városaiban, kivált szülővárosában, már mint messiást üdvözölte a fanatizált zsidó tömeg. A török hatóságok végre nem nézhették tétlenül az egyre növekvő mozgalmat; S.-t Konstantinápolyba idézték, hol midőn partra szállt, a nagyvezér parncsára vasra verték és Abidosz várába elzárták, mi azonban korántsem józanította ki rajongó hiveit (1666). Erre IV. Mohammed maga elé hozatta Drinápolyba, hol tudtára adták, hogy válasszon a halál és a turbán közt, mire az iszlámra tért és mint Mehemed effendi a szultán ajtónállójának kineveztetett. Áttérésének hirére hiveinek egy része kiábrándult, sokan közülök azonban még mindig hittek benne, minthogy levelei, valamint prófétái által azzal biztatta őket, hogy áttérése csak szinleges s a megváltás művének egy előre meghatározott, szükséges kelléke. A török kormány, mely ennek neszét vette, Albániába száműzte, hol Dulcignóban meghalt. Az általa keltett mozgalom még halálával sem ért véget. Magyarországon egy Mardokáj (l. o.) nevü kismartoni zsidó toborzott hiveket S. kultuszának, mely hazánkban, Cseh-, Morva- és Lengyelországban, bár a rabbik által átokkal sujtva és üldözve, még e század elején is virágzott titokban; Frank Jakab (l. o.) szédelgése is egyik kifolyása volt. Szalonikiben még most is élnek hivei, kik dönmék-nek neveztetnek; számuk 4-5000-re rúg; hitük az iszlám és a zsidó kabbalai tanok vegyüléke. V. ö. Graetz L., Gesch. d. Juden X. 6. és 11. fej.; a magyar sabbateusokra nézve: Első magy.-izr. naptár és évkönyv (2-ik [1861-1862] évf. 81-93. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is