Saguna András
Román metropolita, szül. Miskolcon 1809 jan. 1.,
megh. 1881. Budapesten jogot végzett, Manilovics verseci szerb püspök
rábeszélésére az egyházi rendbe lépett és Versecen a görög keleti teologia
tanfolyamán elvégezvén, a püspök udvari papja és a verseci teologiai intézet
tanára lett. Minthogy a görög keletiek egyházában csak szerzetes lehet püspökké
és az embiciózus S. erre vágyott, belépett szerzetesként a hopovai zárdába, hol
szerzetesi szokás szerint a keresztségben nyert Anasztáz nevét Andrásra
változtatták. Amint őt Sztratimirovics szerb patriárka megismerte, maga mellé
vette titkárul s a karlócai szemináriumban tanárul alkalmazta és szerzett
érdemei alapján a dúsgazdag kovili zárda archimandritájává, apátjává tette.
1846 jun. 27. az erdélyi román püspökség vikáriusa és 1847 dec. 2. püspökévé
lett. A szabadságharc idején csatlakozott Sztratimirovics pátriárkához,
illetőleg a szerveknek magyarellenes mozgalmához és részt vett mindazon
fondorlatokban, bécsi, olmützi stb. deputációkban, melyek mind a magyar érdekek
ellen irányultak. Az abszolutizmus alatt is ezt, a bécsi akkor irányadó körök
előtt kedves irányt és politikát folytatta, minek jutalmául bárói rangra
emelték. Egyháza érdekében hasznos és fontos tevékenységet fejtett ki: a román
iskolaügyet rendezte, a tehetséges román ifjak külföldi iskolázását
előmozdította, az egyházi ügyek rendezésére 1860. és 1864. zsinatokat tartott
és 1864 dec. 24. keresztülvitte a görög keleti román egyháznak a göröt keleti
egyháztól való teljes elválasztását, mely az utóbbinak anyagi hátrányával járt,
és mint a magyarországi és erdélyi összes románok metropolita-érseke az
"erdélyi románok metropolitája" címet nyerte. Ezzel is az erdélyi
unio ellen demonstrált és ez a sérelmes cím ma is érvényben van. 1863.
készségesen bement a "Reichsrath"-ba.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|