Saguna András

Román metropolita, szül. Miskolcon 1809 jan. 1., megh. 1881. Budapesten jogot végzett, Manilovics verseci szerb püspök rábeszélésére az egyházi rendbe lépett és Versecen a görög keleti teologia tanfolyamán elvégezvén, a püspök udvari papja és a verseci teologiai intézet tanára lett. Minthogy a görög keletiek egyházában csak szerzetes lehet püspökké és az embiciózus S. erre vágyott, belépett szerzetesként a hopovai zárdába, hol szerzetesi szokás szerint a keresztségben nyert Anasztáz nevét Andrásra változtatták. Amint őt Sztratimirovics szerb patriárka megismerte, maga mellé vette titkárul s a karlócai szemináriumban tanárul alkalmazta és szerzett érdemei alapján a dúsgazdag kovili zárda archimandritájává, apátjává tette. 1846 jun. 27. az erdélyi román püspökség vikáriusa és 1847 dec. 2. püspökévé lett. A szabadságharc idején csatlakozott Sztratimirovics pátriárkához, illetőleg a szerveknek magyarellenes mozgalmához és részt vett mindazon fondorlatokban, bécsi, olmützi stb. deputációkban, melyek mind a magyar érdekek ellen irányultak. Az abszolutizmus alatt is ezt, a bécsi akkor irányadó körök előtt kedves irányt és politikát folytatta, minek jutalmául bárói rangra emelték. Egyháza érdekében hasznos és fontos tevékenységet fejtett ki: a román iskolaügyet rendezte, a tehetséges román ifjak külföldi iskolázását előmozdította, az egyházi ügyek rendezésére 1860. és 1864. zsinatokat tartott és 1864 dec. 24. keresztülvitte a görög keleti román egyháznak a göröt keleti egyháztól való teljes elválasztását, mely az utóbbinak anyagi hátrányával járt, és mint a magyarországi és erdélyi összes románok metropolita-érseke az "erdélyi románok metropolitája" címet nyerte. Ezzel is az erdélyi unio ellen demonstrált és ez a sérelmes cím ma is érvényben van. 1863. készségesen bement a "Reichsrath"-ba.

Forrás: Pallas Nagylexikon