Saint-Maurice
(ejtsd: szen morisz), 1. az ugyanily nevü járás (260 km2
ter., 6538 lak.) székhelye Wallis svájci kantonban, a Rhône bal partján, a
Dent-du-Midi és Dent-de-Morcles közt, vasút mellett, 420 km.-nyi magasban,
(1888) 1666 lak., szűk, szabálytalan utcákkal, régi egy íves híddal (1842). S.,
a római Agaunum a nantuates földjén, mai nevét S. apátságról kapta, amelyet a
hagyomány szerint 360 szt. Tódor alapított és szt. Móricnak ajánlott, aki 302.
e hely közelében szenvedett vértanui halált. A VI-X. sz.-ban Ny-i Helvécia
legfontosabb kulturális középpontja volt és most is tekintélyes kolostor,
amelyben értékes régi mű-remekek vannak. Az apát grófi és a bethlehemi püspöki
címet viseli és püspöki jogokat élvez. A város környékén érdekesebb helyek: a
Notre-Dame-du-Sex. a Grotte-aux-Fées nevü cseppkőbarlang és a Lavey nevü fürdő
a Rhône jobb partján kén- és sótartalmu forrásokkal, végül az 5 km.-nyire fekvő
Evionnaz falu az 561. elpusztított Epaunum helyén, amelyben 517. egy nagy
zsinatot tartottak. - 2. S., DK-i külvárosa Párisnak, a Marne torkolatánál, a
vincennesi erdő D-i szélén, (1891) 6653 lak., vashámorral, pamut- és
gyapjufonással, keményítőgyártással, posztószövéssel és kémiai iparral.
Mellette egy dombon van az 1847-ben berendezett nagyszerü őrültekháza a
Charanten-St.-Maurice, és mögötte az erdőben az Asile de Vincennes beteg
munkások számára. - 3. S., székesegyház Angersben (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|