Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Saint Louis... ----

Magyar Magyar Német Német
Saint Louis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Saint Louis

(ejtsd: szent luisz), a legnagyobb és legfontosabb iparos és kereskedőváros, érseki székhely Misszuri északamerikai államban; a Misszisszippi jobb partján, 32 km.-nyire a Misszuri-torkolat alatt, egy mészkőfensík (legmagasabb hely 60 m.) lépcsős lejtőin, (1890) 451 770, az Illinoisban fekvő East-St.-Louist is beleszámítva 466 939 lak. Az iparos telepei közül a kiválóbbak: a vasöntés, gép-, dohány-, festék-, cipőgyártás, olajpréselés, ólomfehér- és viaszkosvászonkészítés, pamutfonás és szövés, faipar, sör- és kétszersültgyártás, cukorfinomítás, húsfüstölés és téglagyártás; a malomipar terén csak Minneapolis múlja felül. Az összes ipari termékek értéke (1890) 228,7 millió dollár. Iparánál fontosabb a kereskedése. S. nagy lerakodó helye a lisztnek, gabonának, pamutnak, dohánynak, szőrmének, kendernek, állatoknak, disznóhúsnak stb. A 13 gabonaelevátorban néha több mint 12 millió bushel van felhalmozva. A teljesen egyenes utcákból sakktáblaszerüen épített város kiválóbb épületei: a gránitból épült vámház és postapalota, a kupolás court-house, az őrültek háza, az Egyesült-Államok arzenálja, a pamutbörze, a city-hall, a kiállítási épület, a kat. székesegyház, az Odd Fellows épülete, és több nagyszerü hotel. A legélénkebb utcák: az Olive-street, Broadway és Chestnut-street; a Fourth-streeten van a legtöbb bank, a Third-streeten a biztosító intézetek és a folyó mellett a bizományi üzletek. Parkjai közül a kiválóbbak: Ny-on a Forest-park (555 ha.), DNy-on a Tower-Grove-park (110 ha.) Kolumbus, Humboldt és Shakespere szobraival és a Lafayette-park (12 ha.). A Shaw-féle vagyis a misszurii botanikuskert (30 ha.) egyike a legszebb botanikuskerteknek az É.-amerikai Egyesült-Államokban. Érdekesek még a Fair-Grounds lőversenypályával és 25 000 néző számára épített amfiteátrummal; néhány temető, aminő a Bellefontaine; a régi vizvezetéki művek Merchants-bridgenél és az újabbak valamivel fölebb; az 1874. befejezett, St. Louisról elnevezett három íves, 1890 m. hosszu híd, két emelettel a vasút és egyéb közlekedő eszközök számára. A jótékonysági intézetek közül a nagyobbak: az állami, a tengerész-kórház, az őrültek háza, több árvaház stb. A fontosabb kulturális intézetek. a Washington University, amely a politechnikumi, művész- és jogi osztályán kivül női collegeet is foglal magában; a kat. College of the Christian Brothers, a lutheránus német Concordia College, a St. Louis Medical College, a városi könyvtár (70 000 köt.) és a Mercantile Library (80 000 köt.), azonkivül több történelmi, természettudományi, művészeti egyesület. Kezdetben prémkereskedőknek volt állomása. A városnak alapját Laclede 1764. vette meg. 1810. még csak 1600 lakosa volt; 1860. pedig már 160 773. V. ö. Sharf, History of S. (2 köt., Philadelphia 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is