Saintes

(ejtsd: szent, lat. Mediolanum Santonum), az ugyanily nevü járás és egykor Saintonge székhelye Charente-Inférieure francia départementban, a Charente és vasút mellett, (1891) 18 641 lak., mezőgazdasági gépgyártással és bőrcserzéssel; 26 000 kötetből álló könyvtárral; szép régiség-gyüjteménnyel és három tudományos társulattal. A szent Péterről elnevezett székesegyház a XVI. sz.-ban lerombolt templom helyén gót ízlésben a XVII. sz.-ban épült föl. A szt. Eutropiusról elnevezett templom Franciaország egyik legszebb és legnagyobb kriptája (a XI. és XII. sz.-ból) fölött áll, amelyben 1843. találták fel szt. Eutropiusnak, S. első püspökének sírját, aki a III. sz. végén itt vértanuhalált szenvedett. A Dames külvárosban van végül a Sainte-Marie-templom, amelyet gazdag homlokzat díszít. Végül Palissy Bernát szobra is ékesíti a várost. Az antik korból láthatók. egy anfiteátrum romjai, amelyben 20 000 néző férhetett el, a Germanicus diadalkapuja és egy híd romjai. S. a rómaiak idejében Aquitania egyik legvirágzóbb városa volt. 1242. falai alatt Szt. Lajos legyőzte III. Henriket és Marche grófját. 1568. a hugenották földúlták. Itt született Guillotin orvos. V. ö. Audiat, S. et ses monuments; u. a., Saint Eutrope et son prieuré (1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon