Sajnovics, Nepomuk János
Csillagász, szül. Tordason (Fejér) 1733 máj.
12., megh. Budán 1785 márc. 1. A jezsuiták szerzetébe lépett; bölcsészeti és
teologiai doktori fokozatot ért el. A budai csillagvizsgáló intézet segéde
volt. A következő, a csillagászat terére vonatkozó munkája említést érdemel:
Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778).
Hell Miksát követte, midőn ez a dán király meghivására 1769. Wardöhusba indult
a Venus-átvonulás megfigyelésére. (V. ö. a vállalat bővebb ismertetését Herman
O. könyvében: Az északi madárhegyek tájáról.) Útközben már sokat beszélgettek a
magyar, finn és lapp nyelv rokonságáról. és S. a Wardöhus-vidéki lapok nyelvét
tanulva csakugyan sok egyezést talált. Mindjárt meg is irta s 1770. kiadta
hires munkáját: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (ezalatt
csak hajdani azonosságot vagyis az eredet azonosságát értette). Ez volt az első
tüzetes munka a magyar-ugor nyelvrokonságról (l. a Nyelvrokonság cikket), s
arról is nevezetes, hogy ebben közölte S. először a Halotti Beszéd teljes
szövegét, melyet rendtársa Faludi Ferenc közölt vele.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|