Sajnovics, Nepomuk János

Csillagász, szül. Tordason (Fejér) 1733 máj. 12., megh. Budán 1785 márc. 1. A jezsuiták szerzetébe lépett; bölcsészeti és teologiai doktori fokozatot ért el. A budai csillagvizsgáló intézet segéde volt. A következő, a csillagászat terére vonatkozó munkája említést érdemel: Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778). Hell Miksát követte, midőn ez a dán király meghivására 1769. Wardöhusba indult a Venus-átvonulás megfigyelésére. (V. ö. a vállalat bővebb ismertetését Herman O. könyvében: Az északi madárhegyek tájáról.) Útközben már sokat beszélgettek a magyar, finn és lapp nyelv rokonságáról. és S. a Wardöhus-vidéki lapok nyelvét tanulva csakugyan sok egyezést talált. Mindjárt meg is irta s 1770. kiadta hires munkáját: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (ezalatt csak hajdani azonosságot vagyis az eredet azonosságát értette). Ez volt az első tüzetes munka a magyar-ugor nyelvrokonságról (l. a Nyelvrokonság cikket), s arról is nevezetes, hogy ebben közölte S. először a Halotti Beszéd teljes szövegét, melyet rendtársa Faludi Ferenc közölt vele.

Forrás: Pallas Nagylexikon